Túlságosan könnyű az emberek figyelmét manipulálni

Szóljon hozzá!Brandbook Magazin 2017

Csíkszentmihályi Mihály világhírű magyar származású, Széchenyi-díjas pszichológus, az MTA külső tagja, a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás szakértője. Több mint 5 évtizede kutatja a kreatív gondolkodást és azt, hogy miként leszünk boldogok. Összegző munkája, a Flow világsikert hozott neki és egyúttal a pozitív pszichológia irányzatának alapítója is lett. A flow olyan állapotot […]

Hogyan legyek hatékonyabb? Produktivitás és kreativitás

Szóljon hozzá!Brandbook Magazin 2017

“Én nem vagyok az a kreatív ember…”-gyakran gondolunk rá, amikor hirtelen kell hozni a jó ötleteket. Ha legközelebb te is azon kapod magad, hogy kimondtad a fenti mondatot, akkor tegyél hozzá annyit, hogy “…még nem”, hiszen elő tudod hozni magadból az alkotó ént, és szinte csettintésre kerülhetsz bele abba a bizonyos flow állapotba. A kreativitást […]

Brands Klub: Munkavállalói életút tervezés workshop

Szóljon hozzá!Brands Klub

FELVEZETŐ ELŐADÁSOK A workshop előtt, előadók tartottak prezentációt a témával kapcsolatban. A sort Sóti Anett a DreamJo.bs társalapítója nyitotta. Prezentációjának a középpontjában a cégek és a személyek narratíváját helyezte illetve a toborzás főbb kérdéseit vizsgálta. Elmondta, hogy a cégek általában tudást akarnak venni, ahelyett, hogy olyan munkatársakat keresnének, akik a csapatuk kultúrájába illeszkedik személyiségben, munkamorálban, […]

A branding és a reklám következő korszaka avagy a racionális vs. érzelmi kommunikáció vitája mögött a lényeg

Szóljon hozzá!Branding 2017

Intelligens, kétszer gyorsabb – elmulasztja; mikro-szemcsés, luteines – megvédi; extra, ellenálló – szolgálja; megbízható, színesebb – megnyugtatja… A termékek, szolgáltatások funkcionális előnyei és tulajdonságai viszonylag könnyen kommunikálhatók, ezért az így készült hirdetések többségben is vannak az érzelmeket célzóakkal szemben. Ha analógiákban szeretnénk ezt kifejezni, akkor a racionális érvelés formai, az emocionális pedig a tartalmi. Ebben […]

Brandépítés az online térben

Szóljon hozzá!Branding 2017

A társadalmi problémák felkarolása és képviselése, valamint az egyének személyes bevonása lehet a nyitja az online márkaépítésnek. A 2016 nagysikerű kampányainak webes visszhangja alapján kirajzolódó trendek legalábbis arra engednek következtetni, hogy az egyediségen és humoron túl ezek azok az értékek, üzenetek és eszközök, amelyek leginkább képesek hozzájárulni ahhoz, hogy egy márka jelentős webes visszhangot tudjon […]

Márkaérték

Szóljon hozzá!Branding 2017

A márkázási tevékenység sikeressége sok szempontból és többféle mutatóval mérhető, ilyenek többek között a márka ismertsége és kedveltsége, a márka piaci részesedése és a penetráció, a márkahűség a vevők körében. Ezek a metrikák szoros összefüggésben vannak a marketing és márkázási tevékenység hatékonyságával, ezért elengedhetetlen, hogy folyamatosan mérje és figyelje a menedzsment. Ugyanakkor nem ragadják meg […]

Milyen okok állnak egy sikeres márka mögött?

Szóljon hozzá!Branding 2017

A GfK szerint a fenntartható siker mögött alapvetően két tényező áll. Sok éven keresztül arra volt csak egyértelmű bizonyítékunk, hogy a penetráció a fő hajtóerő egy márka sikere mögött. A penetráció növelése volt a marketing tevékenység Szent Grálja. Ezen kívül a vásárlási gyakoriság és a megvásárolt termékek mennyisége állt az elemzéseink homlokterében. Az elmúlt években […]

A munkáltatói márkaépítés nem csodafegyver, de ajánlott

Szóljon hozzá!Branding 2017

Ahogy azt a különböző nemzetközi trendek és hazai felmérések is megerősítik, egyre intenzívebbé válik a munkaerőpiacon egy általános, lassan a standard hiányszakmáktól és szakterületektől függetlenedő munkaerőhiány, ami a fizikai, illetve a szellemi munkakörökre egyaránt kiterjed. Továbbá a minőségi munkaerő bevonzásának problematikája mellett a cégeknél az integrációnak, a lojalitás kialakításának, a szakmai fejlesztések, képzések költségének mértéke […]

Z generáció in da house!

Szóljon hozzá!Branding 2017

A 35 fölöttiek, akik még emlékeznek a Kádár-korszakra, ők az X-generáció képviselői. Az Y-generációnak nevezzük, akinek már alig vagy inkább egyáltalán nincs emlékük a szocializmusról. Őket követik az 1995 után születettek, a Z-generáció tagjai. Ezek a generációs határok meglepően élesek, így például kutatás módszertanilag az X generációsokat el lehet érni hagyományos eszközökkel, de a Z […]