A szálláshely választásánál a fogyasztók többségének különösen fontos a csillagok megjelenítése, hiszen az ár mellett a csillagok száma befolyásolja leginkább a fogyasztókat a döntés meghozatalában. Ha tehát egy adott csillagszámmal rendelkező szálláshely nem a fogyasztók által elvárt minőséget, illetve szolgáltatási színvonalat nyújtja, a minősítés megjelenítése alkalmas lehet arra, hogy megtévessze őket.
A mai utazó számára közismert, hogy a szállodák minőségét a világon általában csillagokkal jelölik, 1* a legalacsonyabb, 5* csillag a legmagasabb kategóriát jelenti. Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy azonos kategóriájú – csillag számú szállodák között sokszor lényeges különbségek mutatkoznak. Ennek oka, hogy a szállodák minősítési követelményeiben, a minősítés gyakorlatában országonként eltérések vannak. Egyes országokban a szállodák minősítése kötelező, s azt az állam turisztikai szervezetei, másutt szakmai szövetségek végzik. Vannak országok, ahol a szállodák minősítése önkéntes alapon történik, de pl. Finnországban, az Európai Unió egyik tagországában nincs szállodai minősítési rendszer, Olaszországban, Spanyolországban a követelmények régiónként is eltérőek. Természetesen az egyes országok azonos kategóriájú szállodái közötti eltérésekben nagy szerepe van a földrajzi, éghajlati, kulturális különbségeknek is. Dél-Európában a vendégek kisebb méretű ágyat is elfogadnak a szállodai szobában, mint Észak-Európában, a sűrűn lakott Tokióban még egy 5* szálloda esetében is a szoba, a fürdőszoba kisebb, mint ugyanaz egy közepes színvonalú motelben az Egyesült Államokban. A francia vendégek elvárják, hogy a fürdőszoba tartozéka legyen egy bidet, míg az amerikai szállodákkal szemben elvárás, hogy minden emeleten jéggép álljon a vendégek rendelkezésére. A skandináv országok szállodáiban szinte mindenütt lehet szaunázni, ami viszont kevésbé jellemző a mediterrán térségben.
Ez a helyzet természetesen az utazó, a vendég számára nem kedvező, hiszen nem világos számára, hogy pontosan mit várhat egy 3-4*-os , vagy más kategóriájú szállodától a Közel-Keleten, az Egyesült Államokban, vagy akár az Európai Unión belül. Ez a felismerés vezette az Európai Unió szálloda és vendéglátó szövetségeinek ernyő szervezetét,a HOTREC-et, amikor néhány éve elkezdett foglalkozni az egyes tagországokban kialakított szállodai minősítési rendszerek egymáshoz való közelítésének előkészítésével, aminek eredményeként 2009-ben eljutottak a Hotelstars Union szállodai minősítési rendszer megalapításához.
A Hotelstars Union 16 tagországában – amely mintegy 180 milliós piacot képvisel – több, mint 28 ezer szálloda minősítése azonos elvek szerint történik 2010-től kezdődően. A közös szállodai minősítési rendszer összesen 270 feltétel teljesítésén alapul. Ezeket többek között a vendégek körében végzett felmérések alapján dolgozták ki, így megfelelnek a mai kor igényeinek, a vendégek elvárásainak.
(A minősített szállodák listája és a 270 pontból álló kritériumrendszer követelményei megtalálhatók a www.hotelstars.hu weboldalon.)
Az NFH most a gyógyszálló vagy gyógyszálloda megnevezést alkalmazó szálláshelyeket, továbbá azokat a szállodákat vizsgálta, amelyek a hivatalos európai Hotelstars védjegyrendszertől eltérő, 1-5 csillaggal jelzett besorolást alkalmazzák. Számos hotel működik Magyarországon úgy, hogy még nem kezdeményezte a Hotelstars tanúsító védjegy elnyerését.
Az ellenőrzés kiterjedt a Hotelstars védjeggyel nem rendelkező szálláshelyeknél arra, hogy az adott csillagszámmal jelzett kategória és az ahhoz kapcsolódó, a szálláshely által nyújtott szolgáltatások együttesen alkalmasak-e a fogyasztók megtévesztésére. A gyógyszálló vagy gyógyszálloda megnevezést alkalmazóknál azt vizsgálták, hogy rendelkeznek-e az ehhez szükséges minősítéssel.
A leggyakrabban előfordult jogsértések közül az NFH kiemelte: a szálláshely a „szálloda” vagy a „hotel” megnevezést használta annak ellenére, hogy nem felelt meg a vonatkozó jogszabályban foglalt követelményeknek, vagy a szálláshely annak ellenére szállodaként hirdette magát, hogy üzemeltetője panzió üzemeltetésére kapott engedélyt
Gyakori volt, hogy a besorolás kategóriszintje – felszereltség, szolgáltatások – nem felelt meg az átlagfogyasztó által elvárt követelményeknek. Az NFH szerint az ellenőrzés alá vont szálláshelyeket üzemeltető vállalkozások többsége pozitívan fogadta az ellenőrzéseket, a feltárt jogsértések, hiányosságok mielőbbi kijavítására, megszüntetésére törekedtek.