Napjainkban a munkavégzés, a szórakozás és a közlekedés is gyakran ülő testhelyzetben történik, ráadásul a rohanós hétköznapok során ritkán jut idő az aktív kikapcsolódásra. Mindez azt eredményezi, hogy többnyire nem mozgunk eleget, aminek hosszú távon az egészségünk láthatja a kárát.
Itt fáj, ott fáj
Szinte alig van már olyan, ülőmunkát végző felnőtt, aki ne fájlalná olykor a derekát vagy ne szenvedne néhanapján váll- és nyakmerevségtől. A hosszas ülés következtében rögzülhet a rossz testtartás, a vállak előreesnek, az előrehelyezett fejtartás miatt feszül a nyak, a gerinc deréktáji, természetes íve ellapul. A helyzetet rontja, hogy a keveset használt izmok meggyengülnek, az ízületek pedig mozgás hiányában merevebbek lesznek. A mozgásszervi problémákkal kapcsolatban viszont legalább az elmondható, hogy viszonylag hamar kellemetlenné, fájdalmassá válnak, így az érintettek egy idő után jó eséllyel keresnek olyan megoldást, ami enyhülést hozhat számukra a mindennapokban. Ez azonban nem feltétlenül igaz az inaktivitás többi következményére. Az anyagcsere hatékonyságának csökkenése, a lelassuló vérkeringés vagy a renyhe bélmozgás, a kismedencei izmok gyengülése sokáig nem jár jellegzetes, rosszul tolerálható tünetekkel, ami nehezíti a felderítést és az állapotromlás megelőzését.
A leginkább tabusított terület
Az ízületi és izomfájdalmaknál jóval kevesebb szó esik az aranyérről és egyéb végbéltáji kellemetlenségekről, holott ezek valószínűségét is fokozza az ülő életmód. Lényeges különbség viszont, hogy míg a derékfájdalmunkról és annak megoldásáról szívesen beszélgetünk a kollégákkal az irodai kávészünetben, az altáji tüneteinkről olykor még a hozzátartozóinknak sem szívesen számolunk be. Márpedig a felmérések azt mutatják, hogy a felnőttek mintegy háromnegyede találkozik hasonló problémákkal az élete során. Különösen gyakoriak az aranyeres panaszok, ám ezek hátterében gyakran egyéb betegségek, gyulladások, fertőzések vagy sérülések húzódnak meg.
A kórképek kialakulásában sok esetben szerepet játszanak az olyan életmódbeli tényezők, mint a nem megfelelő, rostszegény táplálkozás, a folyadék- és mozgáshiány, a stressz, a túlsúly és a székelési problémák. A hosszantartó ülés révén az ágyéki szakaszra nehezedő terhelés, a kismedencei izmok elsatnyulása, valamint a keringés és az emésztés hatékonyságának romlása elősegíti az aranyeres panaszok kialakulását.
Néhány tipp az ülőmunkával töltött mindennapokra
- Tartsunk egy kis szünetet! Óránként pár perc erejéig álljunk fel, végezzünk nyújtógyakorlatokat, járjunk egyet.
- Ha lehet, sétáljunk! Járkáljunk telefonálás közben, irodán belülre küldött e-mail helyett sétáljunk oda a címzetthez – amennyiben a helyzet megengedi.
- Hidratáljunk! Alakítsunk ki egy vízzel kapcsolatos rutint, például igyunk egy pohár vizet minden meeting előtt. Így két legyet ütünk egycsapásra: gondoskodunk a folyadékpótlásról és némi mozgásról is
- Ne tartogassuk! Amikor szükségét érezzük, látogassuk meg a mellékhelyiséget.
- Lépcsőzzünk! Lift helyett részesítsük előnyben a lépcsőt.
- Tömegközlekedjünk tudatosan! Ha tömegközlekedéssel jutunk be a munkahelyünkre, a buszon, villamoson inkább álljunk, amennyiben pedig az időnk engedi, sétáljunk le 1-2 megállót.
- Kezeljük a stresszt! Ne becsüljük alá a krónikus munkahelyi stressz szerepét, kísérletezzünk olyan technikákkal, amelyekkel csökkenteni tudjuk a feszültséget. A relaxációs légzőgyakorlatok segítségünkre lehetnek ebben.
- Figyeljünk az ergonómiára! Győződjünk meg róla, hogy a munkavégzéshez használt székünk megfelelő magasságra van állítva: a talpaink a padlón nyugodjanak, miközben a combunk és a lábszárunk 90 fokos szöget zár be.
Számít, hogy mi kerül a tányérunkra
A mozgásmennyiség fokozásán túl az étkezésnek is hangsúlyos szerepe van az aranyérbetegség megelőzésében és kezelésében. A megfelelően összeállított étrend támogatja az emésztést, így csökkenti a betegségek kialakulásának valószínűségét. A kulcs a rostban és tápanyagban gazdag táplálékok előnyben részesítése, a zöldségek, gyümölcsök, illetve a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása, elegendő, napi 2-3 liter folyadékkal kísérve. Bár a rostbevitellel is túlzásba lehet esni, napjainkban inkább az ultrafeldolgozott, rostszegény táplálkozás a jellemző veszélyforrás. A rostok mennyiségének emelése ideális esetben fokozatosan történik, az ajánlott napi bevitel 25-30 gramm a felnőttek számára. A túlzott szénhidrátbevitel, a zsíros, fűszeres ételek és a savat okozó italok, mint a kávé, az alkohol vagy a cukros üdítők kerülendők, különösen akkor, ha már fennáll a probléma.
 Bánfalvi Aranyér Központ
Az egyik legfontosabb kérdés ezeknél a problémáknál is az, hogy mikor érdemes orvoshoz fordulni? Kivizsgáláson akár szűrés jelleggel is érdemes részt venni. A következő jelek esetén azonban mindenképp ajánlott szakemberhez fordulni: vér a toalettpapíron, székletben; végbéltáji fájdalom; székelési vagy széklettartási nehézség; váladékozás; idegentest-érzés; viszketés; kitapintható csomó; tartós vagy visszatérő panasz; diszkomfortérzés. A többszörösen MagyarBrands, Az Év Magánrendelője és Az Év Betegbarát Szolgáltatója díjas Bánfalvi Aranyér Központ Budapesten és Székesfehérváron nyújt megbízható, teljes körű proktológiai szolgáltatást. Tiszta, barátságos helyen, kíméletesen alapos kivizsgálással (akár bódításban is), személyre szabott gyógyítással, rehabilitációval várja a pácienseket kisgyermekkortól. A márka kiemelt küldetése a tabudöntés és az edukáció, utóbbihoz a megelőzés lehetőségeinek kommunikációja is hozzátartozik. |
