Idén kilencedik alkalommal rendezték meg a Service Design Dayt, Magyarország legnagyobb innovációs, termék- és szolgáltatástervezési konferenciáját. A rendezvény idén új szintre lépett: Káli György, a fesztivál alapítója és főszervezője kétnaposra bővítette az eseményt, amelyen 333(!) előadó, több mint 100 órányi tartalom és 1955 látogató vett részt.
A helyszín – a CEU Nádor utcai épülete – két napon át a design, az üzlet és a technológia találkozási pontjává vált. A programok fókuszában az ügyfélélmény, a vállalati innováció, valamint a mesterséges intelligencia állt, de az érdeklődők számos kötetlenebb networking eseményen is részt vehettek, például a Társadalmi Szövetség „kollektív jövőformálás” beszélgetésén.
Service design, magyarul: felhasználóbarát folyamatok, sírás nélkül
A service design, vagyis szolgáltatástervezés, ma már jóval több, mint egy szakmai irányzat: szemléletmód. Lényege az ügyfélélmény tudatos formálása — a customer journey-nek, vagyis annak az útnak a megtervezése, amit az ügyfél bejár egy szolgáltatás használata során. A cél, hogy minden érintkezési pont gördülékeny és élményszerű legyen, miközben üzletileg is értéket teremt.
A service design módszertana ma már nem csak a nagyvállalatoknál van jelen, hanem a startupoktól a kkv-kon át egészen a közszolgáltatásokig.
És te milyen állatként képzeled el az AI-t?
A konferencia nyitánya a „A service design jövője” című kerekasztalbeszélgetés volt: vajon van-e még létjogosultsága az önálló service designer szerepnek, vagy a szemlélet fokozatosan beépül minden szervezetbe, mint alapvető kompetencia? Ezt követte egy tágabb kontextusvizsgálás a „Kreatív szakmák jövője” kerekasztal-beszélgetés során: hogyan formálja át az AI, az automatizáció és az új üzleti modellek a kreatív iparágakat? Mi történik, ha a márkaépítés, a reklám és az ügyfélélmény összefonódik a design gondolkodással — és milyen készségekre lesz szüksége a szakembereknek, hogy néhány év múlva is relevánsak maradjanak?
A szakértők válaszai egy irányba mutattak: a design ma már stratégiai gondolkodásmód. Érdekes perspektívát adott az AI szerepének megvitatása is, amikor a résztvevők különböző állatokhoz hasonlították az eszközt: a főnix a megújulást és újrakezdést jelképezte, a polip a sokrétű, párhuzamos feladatvégzést és a több kar lehetőségét szimbolizálta, az emu pedig azt, hogy bizonyos irányokban – mint a hátrafelé haladás – korlátokkal kell számolnunk, a bagoly pedig az éberséget, stratégiai látásmódot és bölcs döntéshozatalt képviselte. Ezek a metaforák jól illusztrálták, hogy az AI nem egy fix szerep, hanem az emberi döntések és kreativitás kiegészítője lehet, minden szervezetben más formában.
Élményből üzlet
Az eseményen betekintést nyerhettünk több nagyvállalat – köztük az OTP, a Decathlon, az IKEA és a MOL – mindennapi innovációs és ügyfélélmény-fejlesztési gyakorlatába, de ügynökségek és független szakértők is bemutatták saját megközelítéseiket.
A BolkoDesign előadása a Mizo PROTE!N márkaarculatának megalkotását mutatta be, és az ügynökségi márkaépítés irányából közelítette meg a kérdéskört. A történetük rávilágított arra, hogy a termékpozicionálás és a márkaélmény akkor válik igazán hatásossá, ha mer kísérletezni.
Az arculat központi eleme Bocó, a Protein Guru, a vidám kabalafigura, aki a fehérjebevitel hiteles képviselője és a fogyasztó „gymbuddy”-ja. Bocó egyszerre edukál, motivál és szórakoztat, és mindig ott bukkan fel, ahol a Mizo PROTE!N jelen van. A három benyújtott arculati terv közül Bocó nemcsak a nyertes design lett, hanem egyben bizonyítéka annak, hogy a bátrabb ötletek gyakran a legerősebb üzleti eredményekhez vezetnek.
A VELUX és a Hello Wood közös projektje egy másik dimenzióban értelmezte újra az élmény szerepét. A Cabin Fever nemzetközi alkotótáborban a design, az építészet és a fenntarthatóság találkozott, megmutatva, hogy még a B2B-szektorban is lehet érzelmi kapcsolatot teremteni márka és közönség között. A B2B marketingben ugyanis a döntések gyakran nem pusztán racionális érveken alapulnak, hanem a szakmai meggyőződésen, a hitelességen és a személyes tapasztalatokon is. A Cabin Fever során a résztvevők – építészek, designerek és a jövő szakemberei – kézzelfogható élmények és közös alkotás révén találkoztak a VELUX márkával, ami nemcsak termékként, hanem a fény- és a térélmény kulcsfontosságú alakítójaként vált a folyamat részévé.
Új dimenziók
Az idei program egyik különlegessége, hogy a közszolgáltatások és szervezeti kultúra is hangsúlyosan megjelent. A „Közszolgáltatások a 21. században” című előadás az állami szektor válságát és a design-alapú gondolkodás lehetséges megoldásait boncolgatta, míg a Conflict Night Extra színházi workshop-sorozat az ügyfélcentrikus gondolkodás belső akadályait, a szervezeti ellenállást és a konstruktív visszajelzés kultúráját vizsgálta interaktív módon, színészek bevonásával. A program célja az volt, hogy megmutassa: a service design nemcsak külső ügyfélélményről, hanem belső együttműködésről és változásról is szól.
Három emeletnyi közös tér
„A Service Design Day célja idén is az, hogy egy helyre hozza a design, az üzlet és a technológia képviselőit. A kétnapos program lehetőséget ad arra, hogy a szakma minden fontos szereplője bemutassa, milyen projekteken dolgozik, és hogy a látogatók valós esettanulmányokon keresztül tanulhassanak egymástól. Különösen büszkék vagyunk arra, hogy a mesterséges intelligencia mellett a közszolgálati design, a HR-kérdések és a vállalati kultúra is fókuszt kapnak – hiszen a design nemcsak szolgáltatásokról és termékekről, hanem emberekről és rendszerekről is szól” – mondta Káli György, a Service Design Day főszervezője.
A konferencia 2025-ben újra bebizonyította: a service design nem egy üres buzzword, hanem gondolkodásmód – az a keretrendszer, amelyben a jövő márkái, szervezetei és szolgáltatásai megszületnek.
