KiemeltMarketing

SWOT (GYELV) elemzés jelentése, működése

Mi az a SWOT elemzés, milyen részei vannak, miben tud segíteni és hogyan kell elvégezni egy teljes GYELV elemzést a gyakorlatban?

A márkaépítés az egyik leglassabb, ám legnagyobb ROI-val járó üzleti tevékenység.

Az üzleti elemzés nagyon fontos része a brandépítésnek, hiszen nem csak a múlt döntéseit tudjuk általa megvizsgálni és tanulni belőlük, de akár pontos előrejelzéseket is készíthetünk a segítségével a jövőre vonatkozóan.

A tervezésre és előrejelzésekre pedig szükség van ahhoz, hogy jól informált, megfelelően alátámasztott üzleti döntéseket tudjunk hozni.

De a legtöbb üzleti elemzési módszer hosszadalmas, körülményes, vagy csak szimplán nem elég gyakorlatias.

Akad azonban egy kivétel, amely az elmúlt évek során a legnépszerűbb elemzési módszerré vált.

De mi is az a SWOT elemzés, mi a SWOT jelentése, melyek a SWOT analízis részei, és hogyan történik a GYELV elemzés a gyakorlatban?

SWOT jelentése

A SWOT, vagy magyarul GYELV elemzés az egyik, ha nem a legnépszerűbb üzleti elemzési módszer, amely sok más módszerhez hasonlóan megmutatja az elemzett cég erősségeit, gyengeségeit.

De egy lépéssel tovább is megy ennél, és a vállalkozás előtt álló lehetőségeket, illetve az üzletre leselkedő legnagyobb veszélyeket is figyelembe veszi.

Azonban a népszerűségét annak köszönheti, hogy nem csak a vállalkozás egészére alkalmazható, hanem egyes termékekre, szolgáltatásokra, projektekre vagy eseményekre is.

Sőt! Alapvetően üzleti használatra alkották meg, de tökéletesen alkalmazható személyes célokra, vagy akár konkrét személyekre is.

A SWOT fogalma tehát: üzleti elemzési módszer, amely az előnyökön és hátrányokon kívül a legnagyobb lehetőségekre, illetve veszélyforrásokra is tökéletesen rámutat.

A SWOT egy mozaikszó, amely a 4 rész kezdőbetűiből áll:
Strengths (erősségek)
Weaknesses (gyengeségek)
Opportunities (lehetőségek)
Threats (veszélyek)

Magyarul GYELV analízisnek is nevezik, a négy rész magyar kezdőbetűiből.

De hogyan használható?

SWOT mátrix

A SWOT elemzést egy mátrixban ábrázolják, ahol a négy oldal a négy részt jelöli.

GYELV analízis

Bal oldalt találhatóak a pozitív, nagy potenciállal kecsegtető dolgok – jobbra pedig azon negatív elemek, amelyeken javítani kell vagy fel kell rájuk készülni.

A kitöltésére vonatkozóan nincs általános szabály – de érdemes több lépésre bontani a folyamatot.

1. lépés: Lista készítése

Az első lépés mindig az információgyűjtés.

Érdemes mind a négy részhez annyi elemet összegyűjteni, amennyit csak lehet.

Ebben a lépésben még nem kell semmit megvizsgálni, elemezni vagy javítani – csupán papírra vetni a termék, szolgáltatás, projekt vagy személy erősségeit, gyengeségeit, illetve a potenciális lehetőségeket és veszélyforrásokat.

Erre érdemes több napot is rászánni, hiszen nagyon ritka az, hogy valaki minden egyes faktort le tudjon írni egy ültő helyében.

Amikor a lista teljesnek tűnik, és már senki nem tud semmit hozzátenni (kollégák, barátok, tanácsadók, stb.), akkor tovább lehet lépni a második teendőre.

2. Priorizálás

A lista elkészülte után érdemes aludni rá egyet, majd friss szemmel újra megnézni.

Ekkor azonban már el lehet kezdeni szűkíteni a listát.

Az 1-es lépés akkor volt igazán hatékony, ha sokkal több elem került fel a SWOT mátrixba, mint amennyit reálisan el lehet végezni.

Éppen ezért a túl sok időt igénylő, alacsony megtérülést hozó elemeket ki kell iktatni, és csak azt meghagyni, ami a legkönnyebben javítható, vagy a legnagyobb potenciállal rendelkezik.

Amikor a lista már annyira leszűkült, hogy reálissá válik a gyakorlati kivitelezése, akkor elkezdődhet a priorizálás – annak eldöntése, hogy mivel érdemes kezdeni.

Ez teljesen a SWOT elemzést végző személy egyedi helyzetén múlik, így mindenkinek maga kell eldönteni, hogy mit, milyen sorrendben fog implementálni.

Sokan vannak például, akik a gyengeségein szeretnének mihamarabb javítani, mert azt tartják, hogy “a lánc annyira erős, mint a leggyengébb láncszeme”. Mások épp az erősségekre akarnak még jobban építeni, és a legjobbá válni abban, amiben már amúgy is kiemelkedőek.

Nincs ökölszabály.

Egy magas sportolónál például érdemes lehet az erősségekből elindulni, és az alapján megválasztani a sportágat, illetve a posztot, amihez a legjobban illik az egyén ügyessége, genetikája vagy egyéb képességei. Egy alacsony sportoló például hiába szeretne kosárlabdázó lenni – erre sajnos nincs lehetősége. Ugyanez igaz azokra, akik nagyon magasak, de tornászok szeretnének lenni.

De az üzleti életben, a termékeknél és szolgáltatásoknál sem érdemes ököl szabályokat felállítani a priorizálásra vonatkozóan.

Egy kutyaeledelnél például érdemes a gyengeségek kijavításával kezdeni, hiszen a tápláléknál nagyon fontos a biztonság, az egészség és az alapanyagok minősége – még ha háziállatokról is van szó!

A kutyakosárnál viszont érdemes az előnyökre építeni, és arra összpontosítani a termékfejlesztéskor, hogy minél kényelmesebb, melegebb és puhább legyen a fekhely.

Önmagában a gyengeségek és az erősségek rengeteg lehetőséget és veszélyt fognak felfedni – de érdemes ezektől teljesen függetlenül is kutatást végezni. Érdemes lehet bevetni a PEST vagy PESTEL analízist is, amely egy kicsit más oldalról közelíti meg az üzleti elemzést, és jelentősen megkönnyíti a külső lehetőségek, veszélyek felfedezését.

3. Implementáció

A lista szűkítésével, majd a priorizálással a SWOT elemzés elkészül – ám önmagában semmit nem ér, ha nem tartozik hozzá gyakorlati alkalmazás is.

Éppen ezért az utolsó, harmadik lépésben ki kell találni, hogy a kapott erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket hogyan kezeljük le és alakítjuk stratégiává, majd konkrét lépésekké.

Egy fogászat például ahelyett, hogy a gyengeségeit javítaná és egy általános fogászattá próbálna válni, fókuszálhat ehelyett az erősségeire is, ezáltal pedig pozícionálja és megkülönbözteti magát a konkurens fogászatoktól, ami a márkaépítés talán legfontosabb feladata!

Tehát a gyakorlatban egyáltalán nem foglalkozik a gyengeségeivel, mint például a fogszabályozás vagy az általános konzerváló fogászat, hanem ehelyett ráfeküdnek például az implantációra – tehát fogszabályzók, fogtömések helyett a fix fogsorokra, fogimplantációkra helyezik a fókuszt.

De nem csak az üzleti világban alkalmazható a SWOT elemzés, hanem a személyes céloknál is.

Az egészséges életmód nagy előnye például, hogy nem csak az életünk hossza, hanem minősége is jelentősen javul. Hátránya ezzel szemben az, hogy nem olcsó, illetve nagyfokú önfegyelmet igényel. Lehetőségként lehet felhozni, hogy akár az egész család egészségesebbé tehető, így sokkal kevésbé kell aggódnunk szeretteinkért. Veszélyforrást jelenthetnek azonban a különböző betegségek, baktériumfertőzések, amelyeket egy erős, egészséges immunrendszer nem enged elburjánzani.

Látható tehát, hogy a SWOT elemzés legnagyobb erejét az adja, hogy az üzleti világon kívül is alkalmazható, akár a leghétköznapibb tevékenységekhez is.

Összefoglalás

A SWOT elemzés a legnépszerűbb üzleti elemzés módszer.

Nevét a négy rész kezdőbetűiből kapta, éppen ezért magyarul GYELV elemzésnek hívjuk.

Hatalmas népszerűségének egyik fő oka, hogy nem csak az üzleti életben, hanem a magánéletben, akár személyeken is alkalmazható.

Segítségével nem az előnyökre és hátrányokra deríthetünk fényt, de a felszín alatt rejlő lehetőségekre és veszélyekre is remekül rámutat.

Ha tetszett a cikk, és még többet szeretnél megtudni az üzleti világról – többek között a marketingről, márkaépítésről, HR-ről vagy az adatokról – akkor érdemes tovább olvasnod.

Megosztom!

One thought on “SWOT (GYELV) elemzés jelentése, működése

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük