Pedro Almodóvar, Lionel Messi, Mario Vargas Llosa, Sigmundur David Gunnlaugsson – aki egy kicsit is odafigyelt a napi hírekre 2016 áprilisának elején, megütközve olvashatta ezeket a neveket egy világméretű offshore-botrány kapcsán. (Hogy felidézzük: A Süddeutsche Zeitung német lapnak több százezer offshore cég titkos adatát szivárogtatta ki egy titkos forrás a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodától, amely névtelen offshore vállalatokat ad el az ügyfelei számára a világ számos részén. Ezekkel a cégekkel a tulajdonosok el tudják rejteni üzleti tevékenységüket. A kiszivárogtatott iratokat és más dokumentumokat a német lap a nemzetközi oknyomozó újságírókat tömörítő International Consortium of Investigative Journalists szervezettel közösen dolgozta fel neves nemzetközi lapok több száz újságírójának közreműködésével.)
Királyi vérvonal és uniós biztosi kapcsolat
Egy zseniális filmrendező, egy nem kevésbé zseniális futballsztár, egy Nobel-díjas író és egy miniszterelnök – az ő neveik azonban csak látványosan kiragadott példák arra, hogy milyen sérülékeny a nevekkel fémjelzett tevékenység. Igaz, aligha mennek be majd kevesebben egy Almodóvar-filmre, aligha olvassák majd kevesebben Vargas Llosa könyveit, viszont az izlandi miniszterelnök lemondani kényszerült (aztán mégsem mondott le, csak állandó helyettest állított maga helyett), az argentin futballsztárnak pedig könnyen még a spanyol igazságszolgáltatással is meggyűlhet a baja. (Lionel Messi egy apjával közösen birtokolt cégen, a Mega Star Enterprise Inc.-n keresztül érintett az ügyben, a spanyol adóhatóság vizsgálja az offshore céget. Messi ellen folyt már eljárás adócsalás miatt, a vád szerint a személyéhez kötődő jogok értékesítéséből befolyó összegek után nem adóztak, mivel azokat Spanyolországon kívül – Uruguayban, Belize-ben, Svájcban és az Egyesült Királyságban – bejegyzett cégek kezelték. Messi apjára másfél éves börtönbüntetést kért az ügyész.)
A kiszivárogtatott listán egyébként mintegy 1200 spanyol irányítószámmal rendelkező cég neve tűnt fel, de ennél még többen lehetnek érintettek – állítja a spanyol sajtó, amely a vállalatok között megtalálta a Delantera Financiera S.A. nevű társaságot is. Ennek elnöke és ügyvezetője Pilar de Borbón volt, az előző spanyol uralkodó, I. János Károly testvére. A céget öt nappal azután számolták fel, hogy az új király, VI. Fülöp trónra lépett.
Pedro Almodóvar filmrendező és testvére, Agustín neve a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett Glen Valley Corporation nevű, 1991 és 1994 között működő céggel kapcsolatban került nyilvánosságra.
A bikaviadalok világában és a borászatban ismert spanyol Domecq család mintegy 12 tagjának neve is előkerült a dokumentumokból, köztük van Micaela Domecq Solís-Beaumont is, aki Miguel Arias Canete klímavédelmi és energiaügyi uniós biztos felesége.
A spanyol pénzügyminisztérium hivatalból vizsgálatot indított az ügyben, az adóhatóság pedig összeveti a listában felbukkant információkat a saját adatbázisával. Amennyiben bebizonyosodik, hogy eltitkolt vagyonról van szó, az érintettek súlyos pénzbüntetésre számíthatnak.
A pénzügyminisztérium tavalyi adatai szerint spanyol állampolgároknak összesen 1,1 milliárd eurójuk van Panamában egyebek mellett folyószámlán, részvényekben vagy ingatlanokban.
A Panama-ügy csak a jéghegy csúcsa
Közel 700 vállalkozás működik ma Magyarországon egyértelmű panamai tulajdonosi háttérrel, és további ötezer hazai cég köthető hasonló egzotikus hátterű offshore országokhoz – hívta fel a figyelmet az ügy kapcsán az Opten céginformációs szolgáltató.
Az elmúlt évek szigorodó jogszabályai és botrányai következtében érezhetően csökkent az offshore cégalapítások száma, de a jelenség még távolról sem tűnt el. Bár a kockázatok nőttek, azért az offshore érdekeltségek legfontosabb előnye továbbra is megmaradt: a transzparencia hiánya, az anonimitás és természetesen az ebből következő „adóoptimalizálási” lehetőség.
A mai napig több mint 400 társaság tulajdonosi háttere köthető közvetlenül Panamához, de a közvetett kötődéseket vizsgálva már a 700-at közelíti a szám. A panamai érdekeltségű cégek között vegyesen találhatóak kicsik és nagyok, és 15 olyan is akad, amelynek éves árbevétele meghaladja az egymilliárd forintot.
|
Panamai érdekeltségű cégek árbevétel-kategóriánként |
|
|
Árbevétel 2014-ben (Ft) |
Panamai érdekeltségű cégek száma |
|
100 millió alatt |
608 |
|
100 millió – 1 milliárd |
65 |
|
1 milliárd felett |
15 |
Az Opten szerint fontos azonban kiemelni, hogy önmagában nem illegális, ha egy vállalkozás tulajdonosai között panamai címeket találunk. Egyrészt biztosan vannak a közép-amerikai országhoz kötődő valós gazdasági tevékenységet végző cégek is, s ezek és a szabálysértően működők között a skálán még több „szürke zóna” is található. Bár etikailag erősen megkérdőjelezhető, nem illegális, ha egy cég a hazai és az offshore ország törvényeit is teljes körűen betartva működik, és ezzel esetleg adóelőnyöket ér el. A szabályos működés határának átlépése ott válik egyértelművé, ahol a transzparencia hiányát kihasználják az érintettek, és valós, illetve bevallott tevékenységük elválik egymástól.
A panamai érdekeltségű vállalatok sokféle tevékenységet végeznek Magyarországon, de érdekes módon felülreprezentáltak az ingatlanügyletekkel foglalkozó társaságok, és sok közöttük a kereskedelemmel és tanácsadással foglalkozó cég is. Panama ráadásul nem is számít a legnépszerűbb offshore célpontnak: jelenleg Ciprus, a Seychelle-szigetek és Suriname is sokkal vonzóbb a hazai offshore-ozók számára.
|
Egyéb jelentős offshore érdekeltségek |
|
|
Ország |
Cégek száma |
|
Ciprus |
1930 |
|
Seychelle-szigetek |
1432 |
|
Suriname |
751 |
|
Panama |
688 |
|
Marshall-szigetek |
206 |
|
Sierra Leone |
197 |
Az utóbbi években visszaszorulóban van az offshore cégek súlya Magyarországon. Ez részben a szabályozás szigorodására vezethető vissza, ám a hazai üzleti etika is mutat némi fejlődést ezen a téren. „Ha a cégek a szigorúbb szabályozástól nem riadnak is vissza, attól már többen tartanak, hogy vállalkozásuk megítélése romlik az offshore háttér miatt” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.
Az üzleti etika fejlődésére természetesen megvolt a „szürke zóna” válasza is, sokan a kapcsolatok további bonyolításában látják a megoldást. A mai magyar cégstruktúrában nem ritkák a nyolc–tíz cégen keresztül húzódó közvetett tulajdonosi láncok sem, ezért is fontos a cégek végső tulajdonosi szerkezetét is feltárni minden esetben – szögezi le az Opten..
A tejcukor-érzékenyeknek sem kell lemondaniuk a tejről!
A komor téma ellenpontozásául álljon viszont itt egy ízig-vérig magyar példa!
A retró, üveges tejfogyasztás kultúráját hozza vissza a Cserpes laktózmentes termékeivel. Milliókat érinthet Magyarországon a laktózérzékenység, azonban még mindig kevesen tudják, hogy a tejcukor-érzékenyeknek sem szabad lemondaniuk a tejtermékek fogyasztásáról. Kellő információ hiányában sokan dönthetnek a tej és a tejtermékek mellőzése mellett, azonban az így kiiktatott kalcium- és tejfehérje-forrás hiányában számos betegség alakulhat ki.
„A tej a természet ajándéka, ezért teljességében tökéletes! Hazánkban minden 4. embert érinthet a laktózérzékenység, közülük sokan nem is tudják, hogy tejcukor-érzékenyek. A helyzetet súlyosbítja, hogy sokan mellőzik étrendjükből a tejtermékeket, pedig a laktózmentes tejtermékek is maximálisan megőrzik a tej beltartalmi értékét és egészséges tápanyagait!” – mondta Barcza Zsuzsanna dietetikus.
A Cserpes Sajtműhelyt 1992-ben alapította Cserpes István. Amiért a cég prosperál, az az a gondolat, hogy az alapító, tulajdonos hitt és hisz abban, hogy lehet szakmai alapokon nyugvó gyártást és kereskedelmet folytatni ebben az iparágban is. Cserpes István 2012-ben nyitotta meg az első Cserpes Tejivóját Budapesten, amelyet azóta még három követett. Naponta 30.000 liter friss tejet dolgoznak fel és több mint 60 féle terméket állítanak elő a 300 fős üzemi hátérrel. A Cserpes Sajtműhely termékei friss tejből készülnek, nem tartalmaznak adalékanyagokat, mesterséges színezéket, aromákat és természetesen gluténmentesek.
Cserpes István 2012-ben az Ernst and Young, Az év üzletembere díj ” Merész újítója” lett, ugyanebben az évben elnyerte az „Év Üzletembere” Kisalföld Presztízs díjat, és 2013-ban a Magyar Formatervezési Tanács által meghirdetett Design Management Díjat is a Cserpes Sajtműhely Kft kapta.
A Cserpes Sajtműhely laktóz-, és cukormentes tejitalokat és habart joghurtokat készített a laktózmentes étrendet követők és diétázók számára, amelyeket a hagyományoknak megfelelően az Orosházi Öblösüveggyárat működtető O-I üvegeibe palackoznak. Az új termékekkel a Cserpes Sajtműhely célja, hogy a modern, egészséges étrendbe minél többen illesszék be a hagyományos tejfogyasztást.
Márciustól érhetőek el a Cserpes Sajtműhely új, üvegbe palackozott termékei, melyek a laktóz és cukormentes étrendet követők számára készültek, annak érdekében, hogy senki ne kényszerüljön a tejtermékek mellőzésére. Háromféle teljes tejből készült ital (tej, csokoládés tej és cikóriás tejeskávé) valamint saját gyümölcslekvárból habart élőflórás joghurtok (fekete ribizlis, vörös áfonyás és kajszibarackos ízben) természetes édesítővel, adalékanyagok és tartósítószer hozzáadása nélkül készülnek.
„Elkötelezettségünknek tartjuk, hogy az egészséges életmódot, étkezést népszerűsítsük a tejtermékek piacán, tudatosítva az emberekben azt a tényt, hogy étkezésük a jelenlegi és későbbi egészségi állapotukra is nagy kihatással van. Laktózmentes termékeinkkel újabb mérföldkőhöz érkeztünk el, és léptünk is át, fogyasztóink pozitív visszajelzései pedig megerősítenek minket abban, hogy jó úton járunk. Retró, üvegbe töltött termékeinkkel újra életre hívunk egy olyan világot, amelyre a fiatalabbak már nem, de az idősebb korosztály jól emlékszik: Ahol a tejfogyasztás kultúrája az egészséges és teljes hétköznapok elengedhetetlen része volt – mondta Cserpes István, a Cserpes Sajtműhely tulajdonosa.
Újraéled a hagyomány
A 19. század végén készült el az első tejesüveg, amelynek még a 20. században is nagy hagyományai voltak, hiszen amellett hogy egészséges, az üveg a legkörnyezetbarátabb csomagolóanyag mely újra és újra felhasználható. A tradíciók újrateremtésére, a Cserpes Sajtműhely az Orosházi Öblösüveggyárat üzemeltető O-I üvegeibe tölti új termékeit, melyeket a Cserpes Tejivókban és üzletekben országszerte visszajuttathatnak a vásárlók, az üvegek újrahasznosítására. Az üvegek újrafelhasználása nem csupán a keletkezett hulladék visszagyűjtése miatt fontos, hanem azért is, mert az üvegcserép olvadáspontja alacsonyabb, mint a sima üvegkeveréké, így az újrahasznosítással jelentős mértékű energia takarítható meg. Az Orosházi Üveggyárban jelenleg a gyártás 38%-a történik újrahasznosított üvegcserép felhasználásval.
„Régi álmom látom most megvalósulni, azt, hogy a tradicionális tejtermékek ismételten üvegben kerülnek a boltok polcaira a Cserpes Sajtműhely új termékei által. Az üveg a legkörnyezetbarátabb csomagolóanyag, hiszen csupa olyan alapanyagból készül, mint a homok, a mészkő és a szódapor, melyek a természetben szabadon megtalálhatóak. Remélem, hogy az egészség iránt elkötelezett fogyasztók a környezet iránt is elkötelezettek, így segítenek majd a környezettudatosság növelésében, azáltal, hogy az üres csomagolóanyagot visszajuttatják akár a Cserpes Tejivókba, akár szelektív hulladékgyűjtő helyekre – tette hozzá Gyenge Éva, az O-I kereskedelmi és kommunikációs vezetője.