Értsük meg, mi is a stressz pontosan és hová vezet!
Selye János, a stresszkutatás atyja szerint a stressz „A szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, és alkalmazkodásra kényszeríti”. Megkülönbözteti a serkentő és hasznos eustresszt a károsító distressztől. A vezetői munka komplex felelősség- és szerephalmozás: menedzser, cégtulajdonos, szülő, társ, barát, valakinek a gyereke, szerepmodell, sporttárs, páciens, testvér, nagyszülő stb. A szerepek összecsúsznak, vagy konfliktusba kerülnek egymással.
127 vezetőre kiterjedő vezetői stresszkutatásomban az alábbi stresszor-rangsor állapítható meg: időnyomás- vagy hiány, feszített munkatempó, munka és magánéleti szerepkonfliktus, külső környezet bizonytalansága; perfekcionizmus és maximalizmus, elismerés hiánya, melyek hatását a negatív megélésre való hajlam fokozza.
A tartós stressz kiégéshez vezethet, ami „olyan szindróma, amely a krónikus munkahelyi stressz eredményeként értelmezhető, és amelyet nem sikerül sikeresen kezelni” (WHO). Három dimenziója van: energiavesztettség, a munkahelytől való megnövekedett mentális távolság, csökkent hatékonyság és teljesítmény. Érdekes új jelenség vezetők esetében a kényszeres prezentizmus, állandó láthatóság és láttatni akarás, aminek szélsőséges formája az akár betegen, vagy munkavégzés rossz fizikai állapotban is, a vezető nem tartja a határokat és a munka-magánélet egyensúly rovására dolgozik.
Megküzdés és reziliencia
A megküzdés (’coping’) fogalma ismert: gondolkodási és viselkedési stratégiák alkalmazása megterhelő helyzet kezelésére, vagy a negatív érzelmek és konfliktusok csökkentésére. Megkülönböztethetünk adaptív megküzdési stratégiákat, melyek pozitívan befolyásolják a helyzetet – például életmódváltás vagy tudatosabb delegálás; illetve maladaptívakat, amelyek pillanatnyi változást hoznak, de nem fenntarthatók, például az alkoholfogyasztás, adrenalinvadászat vagy éppen az önbecsapás.
A reziliencia fogalmát is ismernünk kell: olyan képességek kifejlesztése, hogy el tudják hárítani vagy redukálni a veszélyeztető és fenyegető körülményeket és képesek legyen olyan stabilitási pontokat találni, melyek lehetővé teszik az egyensúly helyreállítását és fenntartását.
Kérődzés, problémaközpontú és érzelemközpontú megküzdés
Még a legtudatosabb vezető is kerülhet olyan helyzetbe, hogy nehezen mozdul, lefagy. A kérődző (’ruminative’) stratégia esetében az egyén a negatív helyzetre, valamint lehetséges okaira és veszélyeire fókuszál. Panaszkodás, kesergés jellemzi a viselkedést, beszűkül az egyén perspektívája, nem tud cselekvésbe átlendülni. A helyzet átkeretezése, azaz az előnyök és lehetőségek feltárása ilyenkor nagyon nehéz, de az egyetlen megoldást jelenti (a külső segítség mellett). Egyszerű kérdések vezetnek el a kimozdulás felé: „Mit legkönnyebb változtatnom a helyzetemen?” „Mi az első lépés, amit megtehetek?” Kivel beszéljem meg? önmagában már az is hasznos, ha nem érezzük „vezetői magányunkat”,
A problémamegoldók azonnal a kiváltó ok megszüntetésére, a stresszforrás kiiktatására vagy a megoldásra fókuszálnak, ezt nevezzük problémaközpontú stratégiának. A vezető aktív erőfeszítéseket tesz, hogy átvegye az irányítást a stresszhelyzet felett, a jelenben csökkentse a keletkezett feszültséget, megelőzze az ismétlődést. Például, ha nagyobb feszültséget észlel a csapatban, nem néz félre, hanem eszkalálja a helyzetet. A problémamegoldó stratégiában jellemző a fontossági sorrend felállítása, helyzetelemzés, erőforrásfeltárás, alternatívakeresés, szövetségesek vagy segítő szakember bevonása, előnyök és hátrányok mérlegelése, melyeket változtatás és cselekvés követ.
A vezető változtatási kísérlete önmagára is irányulhat, például amennyiben emberi kapcsolatainkban nehezen fogalmazzuk meg szükségleteinket, segíthet egy asszertivitás-tréning elvégzése, tehát új ismeretekkel saját kommunikációs stílusunk tudatosítása és megváltoztatása.
Az érzelemközpontú megküzdésnél a stresszt kiváltó élethelyzetekre adott érzelmi válaszok szabályozása kerül előtérbe. célja a negatív érzelmek redukálása. A vezető ilyenkor negligálja vagy minimalizálja a problémát, megváltoztatja súlyát, csatlakozik nála erősebb személyekhez, átmenetileg kivonul a helyzetből, gyors feszültségcsökkentésre törekszik. „Beülök az autóba és kimegyek a vízpartra bambulni” – fogalmaz Mihály, egy tervezőiroda vezetője. A kétfajta megküzdési mód együtt is megjelenhet. Érdemes arra figyelnünk, hogy a probléma megoldását és a problémával kapcsolatos, olykor gyilkos hangulatot egyszerre kezeljük. Adaptív stratégiának tekinthető például az egészséges életmódra áttérés vagy a sport, mert az egyén jobb fizikai állapotba kerül, jobban érzi magát, elsajátít olyan szokásokat (kitartás, rendszeresség, tudatosság), melyek a stressztűrési képességeit is javítják.
A figyelmet elterelő stratégiák: a boxzsák, az alkohol- és kábítószer-fogyasztás agresszió kifejezése, a dühkitörés, az érzelmi támasz keresése, a ventilálás, hibáztatás abban segítenek, hogy azonnal oldódjon a feszültség és megszabaduljunk a negatív érzelmektől, de magát a kiváltó okot nem szüntetik meg, és az impulzív érzelmi állapotban nem számolunk a következményekkel, például mit vált ki kollégáinkban, ha nyilvánosan ordítozunk velük.
A XXI. századi vezető evolúció fontos része, hogy a vezető edzi pszichológiai immunrendszerét is, ugyanakkor igénybe veszi az infokommunikációs eszközöket is jóllétének támogatására. Feltesz magának olyan kérdéseket, mint például „mit tanulok ebből a helyzetből?” Mit fogok tenni azért, hogy ne ismétlődjön meg velem ez az esemény? Milyen dimenziókban tudok még fizikai vagy lelki energiát megtakarítani a magam számára? Mit teszek, hogy jobban érezzem magam? Ezek a kérdések segítik a reziliens működést, a vezető azt is rugalmassággal tudja elfogadni, ha adott helyzetben nem tud jelentős energiát mobilizálni.
5 TIPP STRESSZKEZELSÉHEZ VEZETŐKNEK:
- Ne tágítsuk ki az időhorizontot, és kínozzuk magunkat egyszerre a múltbeli nehézségekkel és jövőbeni kockázatokkal, térjünk vissza a jelenbe és ott szeleteljük fel a problémát
- Válasszunk proaktív és aktív cselekvő stratégiákat (sport) a passzív és reaktív helyett (panaszkodás)!
- Figyeljünk a testünkre, tegyünk érte minél többet, hogy jó fizikai állapotban vészeljük át a nehéz időszakokat, kezdjük a minőségi alvással!
- Keménykedés helyett figyeljünk érzelmeinkre és intuícióinkra, fontos funkciójuk van a jó döntések meghozatalában!
- A „Bírd ki!” és oldd meg egyedül helyett delegáljunk, keressünk szövetségest, vagy profi szakembert, aki támogatni tudja a változási folyamatot!
#újraolvasó
A 2024-es Brandbook Magazinban már foglalkoztunk a vezetői jólléttel és a mentális terhelés kérdésével, ám a téma ma aktuálisabb, mint valaha. Svéda Dóra cikkében átfogó képet ad arról, mi is a stressz valójában, hogyan hat a vezetőkre, és milyen úton juthat el a tartós terhelés kiégéshez. Az írás bemutatja a leggyakoribb vezetői stresszorokat – az időnyomástól és szerepkonfliktusoktól kezdve a perfekcionizmusig és az elismerés hiányáig –, majd részletesen végigvezeti az olvasót a megküzdési és reziliencianövelő stratégiák sokszínűségén.
Szerző:
 |
Svéda Dóra, alapító, Coachingcentrum Executive coach és tréner a Coachingcentrum alapítójaként és HR-szakértőként szakmai csapatával segíti a vállalatokat szervezeti és humán fejlesztési projektjeikben vezetőfejlesztéssel, szervezetfejlesztéssel és vezetői márkaépítéssel. Szívügye a nagyvállalati szektor mellett vezetőfejlesztési programok meghonosítása a kkv-szektorban és a vezetők mentális egészségének és önismeretének támogatása. Induló vállalkozásokat mentorál szerteágazó egyéni és csoportos coaching tevékenysége mellett. Jelenleg pszichológia szakos egyetemi hallgató. |
Irodalom és olvasnivaló:
Selye, J. (1969): Életünk és a stressz. (pp. 18-21) Akadémiai Kiadó
Szombathelyi, Cs. (2012). A munkahelyi jóllét kutatásának előzményei és jelenlegi megközelítése – A stressztől a jóllétig. Alkalmazott pszichológia, 3, 33-45.
Stauder, A. (2007): Stressz és stresszkezelés. In Kállai J., Oláh A. & Varga J. (Eds.), Egészségpszichológia a gyakorlatban. (pp. 153–174). Medicina Könyvkiadó
