A magyarok fizikai egészsége még mindig elmarad az európai átlagtól, de a valódi válság a mentális egészség terén bontakozik ki. A STADA Health Report 2025 szerint a magyarok háromnegyede már tapasztalt kiégéshez hasonló érzést, ami riasztó arány. A fiatal generációk egyre kevésbé hajlandók „átszenvedni” a munkanapokat – ők már nem a túlélésben, hanem az egyensúlyban hisznek. Közben a pénzügyi bizonytalanság, a rendszerszintű túlterheltség és a társadalmi elvárások fokozzák a nyomást. Mit mutatnak a számok? Hogyan lehet felismerni, kezelni és megelőzni a kiégést – egyénileg, munkahelyi szinten és társadalmi szinten is?
Burnout: a fiatal generációk krízise
Magyarországon a megkérdezettek 76 százaléka tapasztalt már kiégést vagy annak tüneteit, ami Írország (80%) után a második legmagasabb érték Európában. Összességében a kontinens lakosságának 66 százaléka élt már át burnout-érzést, szemben a 2024-es 60 százalékkal, ami növekedő tendenciát mutat.
A fiatalabb generációk különösen érintettek: a 34 év alattiak 75 százaléka számolt be kiégésről, a 35–54 évesek 71 százaléka, míg az 55 év felettieknek csak 53 százaléka. Ez arra utal, hogy a fiatalok egyre kevésbé hajlandóak átvészelni a túlterhelést, és aktívan keresnek rövid távú megoldásokat, például stressz miatti betegszabadságot: az európai 18–34 évesek 21 százaléka vett ki szabadságot emiatt, szemben az idősebbek 14 százalékával.
A burnout szorosan összefügg a pénzügyi helyzettel: azok körében, akik nehezen jönnek ki a fizetésükből, 72 százalék számolt be kiégésről, míg az anyagi gondokkal kevésbé küzdők körében ez az arány 62 százalék. A nők (71%) szignifikánsan gyakrabban tapasztalják a burnoutot, mint a férfiak (60%).
Azok aránya, akik a „Milyennek értékeled az életmódodat?” kérdésre azt felelték, „egészségesnek vagy nagyon egészségesnek”.
Forrás: STADA Health Report
Tudjuk, mit kellene, de nem mindig megy
Magyarországon a megkérdezettek csupán 39 százaléka tartja jónak fizikai állapotát, ennek ellenére az egészségtudatosságban a kontinens élmezőnyébe tartozunk Dánia mellett: 83 százalék rendszeresen tesz valamit egészsége érdekében, legyen szó étrend-kiegészítők szedéséről, mozgásról vagy egészséges táplálkozásról. A szándék megvan, de az eredmények elmaradnak.
A legnagyobb akadály az anyagi korlát: a magyarok 54 százaléka szerint a pénzügyi helyzetük gátolja az egészséges életmódot, a kelet-európai régióban is hasonló arányok jellemzőek. A fizikai aktivitás, egészséges étkezés és megelőző vizsgálatok részvétele szorosan összefügg a rendszerbe vetett bizalommal és az anyagi lehetőségekkel.
A „Teszel rendszeresen (heti egynél többször) valamit az egészségedért?” kérdésre igennel felelők aránya.
Forrás: STADA Health Report
Mentális egészség – nem szégyen segítséget kérni
A mentális egészséghez való hozzáférés Magyarországon továbbra is korlátozott: mindössze 17 százalék vesz részt valamilyen professzionális vagy önsegítő programban, és csupán 10 százalék dolgozik pszichológussal vagy terapeutával. A magyarok 76 százaléka úgy érzi, hogy a mentális és fizikai egészséget nem kezelik egyenrangúan az egészségügyi rendszerben.
Valójában minden második európai igyekszik alternatív megküzdési módokat találni a mentális megterhelés enyhítésére – a legnépszerűbbek közé tartozik a szeretteikkel töltött idő (27%) és a testmozgás (17%). Érdemes azt is megfontolni, milyen szerepet játszik a kulturális háttér a mentális egészségről szóló párbeszédben: míg például Bulgária azok között van, ahol a legkevesebben fordulnak külső segítséghez, mégis kiemelkedő, 56 százalékos eredményt ér el az önállóan végzett mentális egészségtámogató tevékenységek terén – hasonlóan Üzbegisztánhoz (62%) és Szerbiához (55%). Ezekben az országokban a társadalmi normák, a stigma vagy az ellátáshoz való korlátozott hozzáférés megnehezíthetik a professzionális beavatkozást, így annak helyét gyakran a közösségi gyakorlatok és az egyéni ellenálló képesség veszik át.
A modern munkavégzési formák, például a részben vagy teljesen otthoni munka, javíthatják a munka-magánélet egyensúlyát. Azok, akik részben otthon dolgoznak, 73 százalékban javulást tapasztaltak mentális egészségükben, főként a jobb egyensúly (41%), a rövidebb ingázás (34%) és a megnövekedett produktivitás (30%) miatt. Ugyanakkor az otthoni munkavégzés nem mentes a problémáktól: a megkérdezettek 13 százaléka érzett elszigeteltséget, 12 százaléka pedig motivációhiányt.
Rendszerszintű kihívás
Az egészség nemcsak egyéni döntés kérdése: a magyar lakosság mentális és fizikai állapota szoros összefüggésben áll az anyagi helyzettel és az egészségügyi rendszerbe vetett bizalommal. Jól mutatja ezt a magyar egészségtudatosság és a valós fizikai egészségi állapot paradoxona. Mindössze 42 százalék bízik abban, hogy súlyos betegség esetén megfelelő ellátást kapna, míg 74 százalék elégedetlen az ellátással.
A burnout és a mentális egészség válsága rendszerszintű kihívás. A fiatal generációk már jelezték: nem hajlandóak elviselni a túlzott terhelést, ezért a jövőbeni stratégiáknak egyszerre kell támogatniuk a fizikai és mentális egészséget, javítaniuk a hozzáférést, és csökkenteniük a pénzügyi akadályokat.
|
A kutatásról
|
A STADA Health Report nemzetközi felmérését a Human8 készítette online kérdőív formájában 2025 februárjában és márciusában a következő 22 országban: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Franciaország, Németország, Magyarország, Írország, Olaszország, Kazahsztán, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szerbia, Szlovákia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság és Üzbegisztán. A panel országonként 1 000–2 000 fő közötti, 18 és 99 év közötti, korra, nemre és régióra reprezentatív mintából állt.
A kérdőív több mint 30 kérdésből állt, amelyek olyan témákat fedtek le, mint az egészséges életmódról alkotott vélemények és gyakorlati szokások, az állami egészségügyi rendszerekkel való elégedettség, az orvosokban és gyógyszerészekben való bizalom, az egészségmegőrzés, a mentális egészség és további kapcsolódó témák. |
