A dizájn világában hosszú ideje aranyszabály a hitelesség: értékeljük a kézzel készített tárgyakat, az egyedi vonásokat, az emberi kreativitás nyomait. Ám a mesterséges intelligencia térhódításával egyre inkább felmerül a kérdés: vajon számít-e még, hogy ki készítette a művet – egy ember vagy egy gép?
És ami még fontosabb: mit is jelent ma valójában a hitelesség?
Ez a dilemma jelenleg identitásválságba sodorja a dizájnereket, művészeket, alkotókat. Vegyük csak a nemrég kirobbant vitát: a ChatGPT képalkotója elárasztotta az internetet Studio Ghibli-stílusú képekkel. Volt, akiket lenyűgözött, míg mások egyenesen lopásnak tekintették, és voltak, akik egyszerűen vállat vontak. Lehet, hogy pont rájuk érdemes most figyelnünk. Mi van akkor, ha nekik van igazuk? Mi van, ha az AI annyira hétköznapivá válik, hogy többé nem is kérdezzük meg, ember vagy gép készítette-e a művet – csak azt nézzük, mit vált ki belőlünk?
Elsőre radikálisnak tűnhet ez az új nézőpont – de nem példa nélküli. A Bauhaus mozgalom a 20. század elején szintén egyfajta esztétikai forradalmat hozott: a kézműves alkotások mellett elfogadottá tette az ipari formatervezést is. Nem szűnt meg a kézzel készítés, de újfajta értékek jelentek meg mellette. Lehet, hogy most az AI generálta művek jelentik a következő ilyen fordulópontot.
Az AI a kreativitás új normalitása
A kreatív alkotás már régóta nem kizárólag kézzel történik. Először a digitális eszközök változtatták meg a folyamatot – most pedig a generatív mesterséges intelligencia ad újabb lökést ennek az evolúciónak. Ma már nem kell ecsetet vagy ceruzát fognunk – elég pár jól megfogalmazott prompt, és pár másodperc múlva kész is a tartalom.
Kezdetben a technológia újdonsága volt a fő attrakció. De mára a kérdés inkább így hangzik: Számít még egyáltalán, hogy ember vagy gép készítette a művet?
A válasz nem egyértelmű. Egyes kutatások szerint az emberek továbbra is jobban bíznak az „emberi” alkotásokban – ugyanakkor nap mint nap milliós nézettséget érnek el az AI által generált képek, zenék vagy videók. A Z generáció számára pedig már természetes része a kreatív világ eszköztárának az AI. Ők nem kérdezik, ki áll a tartalom mögött – csak azt nézik, megérinti-e őket.
És ez nem hiba. Ez a szemléletváltás.
A hitelesség új definíciója: érzés; nem eredet
Sokan úgy gondolunk a hitelességre, mint valami kézzelfogható, „valódi” dologra. De valójában ez mindig is az érzékelésen múlt: hogy valami őszintének, átélhetőnek tűnik-e.
Ebben az új korszakban a hitelesség talán nem a kéz munkájában rejlik, hanem abban, hogy kivált-e belőlünk valamit. Hogy elgondolkodtat, meghat, kapcsolódunk-e hozzá.
Ez nem jelenti azt, hogy az emberi szerep háttérbe szorul – épp ellenkezőleg. A valódi érték egyre inkább a koncepcióban, az irányításban, az érzelmi intelligenciában rejlik. A gépek lehetnek kivitelezők – de a gondolat, az üzenet még mindig az emberé.
Őszinteség = új bizalom
A jövőben azok a márkák és alkotók lehetnek hitelesek, akik nyíltan kommunikálnak az AI használatáról, és nem próbálják elrejteni a gépi közreműködést. Egy friss nemzetközi kutatás (RWS) szerint a fogyasztók 62%-a nagyobb bizalommal fordul azokhoz a cégekhez, amelyek őszintén beszélnek arról, hogyan alkalmazzák az AI-t.
A transzparencia, a világos szándék, az érzelmi kapcsolódás és az értékalapú működés lehetnek az új hitelesség alappillérei. A kreativitás pedig nem vész el – csak átalakul.
A dizájn új korszakhatára
A dizájnerek számára ez az egész nem könnyű. Sokan azért választották ezt a pályát, mert személyes kifejezőeszközt, művészi küldetést láttak benne. Az a gondolat, hogy egy mesterséges intelligencia ugyanilyen hatást válthat ki – talán kevesebb erőfeszítéssel –, fenyegetőnek tűnhet. Pedig nem kell, hogy az legyen.
Ez nem jelenti azt, hogy a dizájnerek szerepe megszűnne. Ellenkezőleg: az emberi tudás, a kulturális érzékenység, a stratégiai gondolkodás olyan értékek, amelyeket az AI nem tud pótolni – csak felerősíteni.
A kérdés tehát nem az, hogy „ember vagy gép”, hanem az, hogy hogyan használjuk az AI-t úgy, hogy továbbra is legyen mögötte emberi szándék.
A valódi kérdés pedig az, hogy készen állunk-e újraértelmezni a hitelességet.
Forrás: What Does “Authenticity” Mean in the Age of AI?, brandingmag.com