A Szabad Színház Székesfehérvár legrégebben működő alternatív színháza idén ünnepli fennállásának 65. születésnapját, amely kifejezetten örömteli ebben a válságos időszakban. Az innovatív gondolkodás jegyében a Szabad Színház már a kezdetektől a hagyományos színháztermi kereteken túllépve különböző kísérleteket tesz a szolgáltatás- és termékfejlesztésre. A színház múltjáról és jelenéről Nagy Juditot, a Szabad Színház művészeti vezetőjét kérdeztük.
Hogyan alakult a Szabad Színház története az elmúlt évek során?
A Szabad Színház egy független színházi társulat Székesfehérváron, amely 2023-ban lesz 65 éves. Régebben a Videoton Színpadaként működtünk, de 1991-ben megalapítottuk a Színtér Egyesületet, amely jelenleg is erős fenntartói hátterét képezi a színháznak. Az egyesület létrejötte Karácsony Sándor gondolatából származik, miszerint alapvető jog a népek szabad művelődéshez való joga. Ezt az elvet követi az egyesület a közművelődési és az előadóművészeti munkában egyaránt. Ezért lett a színházi társulat neve Szabad Színház, voltaképpen egy kortárs intézmény klasszikusokkal gazdagítva, amely merít reform színházi módszertani formanyelvi elemekből is, példaadóként Szanyiszlavszkij orosz mester és Grotowski lengyel mester munkásságából.
Milyen tevékenységeket folytat a színház és mi ezekkel a küldetésük?
Azt szeretnénk elérni, hogy legyen egy jól működő, biztos bázisokon alapuló színházi társulat, amely illeszkedik a város és a térség arculatába és a független színházak között is egyediséget képvisel. Ezért a kortárs darabjainkban mindig egy – egy aktuális társadalmi problémát dolgozunk fel, amelyek sokszor tabudöntögetőek. Ilyen például a középkorú férfiak pánikbetegségéről szóló Pánik című vagy a nőkről szóló Káosz című produkciónk, amelyek bemutatják a rájuk omló hétköznapi terhek sokaságát.
Természetesen klasszikusokkal és hagyományőrzéssel is foglalkozunk, ami kifejezetten illeszkedik Székesfehérvárhoz és vonzáskörzetéhez, hiszen Fehérvár egy gazdag középkori és ókori történelemmel rendelkező város. Az Élőképes krónikák során tíz darab élőképben eljátszottuk Székesfehérvár történetét az alapítástól a reformkorig. Helyszínről helyszínre járva zenei betétekkel, archaikus magyar nyelven és különleges téri elemekkel adtuk elő ezeket a jeleneteket 160 alkalommal. Az előadások során színházi hagyományőrzők lévén olyan eszközöket és módszereket használunk, amely az adott időszakot jellemezte. Alkalmazunk például kéz-, és különleges korabeli síkbábokas technikákat, látványelemeket, eszközöket, amelyek kuriózumként csak a mi nevünkhöz köthetőek Magyarországon.
A színházművészeten, a kortárs és a hagyományőrzésen kívül más médiumokkal is kísérleteznek?
Létrehoztuk a Mesélő Házak projektet, amely a kor digitális követelményeinek megfelelően okostelefonos applikációként jött létre. Lényegében egy térkép alkalmazásról van szó, amelyben az adott helyszínen egy QR kóddal előhívhatóak a régmúlt történetei. Ezt természetesen folyamatosan bővítjük. Illetve nem csak szolgáltatásokon, hanem a turisztikai szolgáltatásokhoz köthető termékfejlesztéseken is dolgozunk. Csak, hogy pár példát említsek: korona alakú perec, fűszeres csokoládé, de több cukrászdával működünk együtt.
Hogyan értékeli ezeknek az új platformoknak a sikereit?
Úgy tapasztaljuk, hogy a jellegzetes mozzanatokkal és hogy igyekszünk kulturális innovációkat és szolgáltatásokat létrehozni sikerül bevonnunk az utca emberét és nem mellesleg egy szerethető brandet is építünk. Célunk, hogy önálló és unikális arculattal rendelkező csapat legyünk.
Személy szerint mindig is a teljes Pannon térségben gondolkodtam és érdekelt, hogy létrehozható és kiterjeszthető-e a Pannon Brand. Szerencsére ez a kísérlet rendre visszaigazolást nyer, ugyanis az Európa Kulturális Fővárosa programban támogatást nyertünk a Mesélő Házak bővítésére. A folytatása Lipták Gábor történeteihez kötődik és a Beszélő vizek és suttogó nádasok címet kapta.
Ezen kívül a kortárs kísérleti műhely remekül bevonzza a fiatalokat, amelynek köszönhetően létrejöttek az utánpótlás csoportjaink, amelyből jelenleg három fut. Nagyon fontos számunkra az oktatás, újabb és újabb nemzedékek kinevelése, akik megállják a helyüket az intermédia művészetben, az alapfokú művészetekkel kapcsolatban és még a filmes szcénában is.
Az új és a régi szolgáltatásaikkal és termékeikkel hogyan jutnak el a közönségükhöz az előadásokon kívül?
Szerencsére a Szabad Színház jól ismert Székesfehérváron, de szeretnénk a jövőre nézve sokkal több időt fektetni a marketing munkába. Mi eléggé sztorizós csapat vagyunk, ezeket a sztorikat pedig általában meg is osztjuk a közönségünkkel, kifejezetten abból a célból, hogy a hétköznapokból kizökkentve meg tudjuk őket nevettetni. Sokat használjuk a városi facebook oldalakat, ahol be tudjuk vonni az embereket a színház életébe. Ahogy a többi projektünknél is, a kommunikációnk során is a közösségfejlesztésre törekszünk.
Idén lesznek 65 évesek. Készülnek esetleg valami extra dologgal?
Az egész jubileumi évnek az „Éber állapot” címet adtuk, amely úgyszintén Grotowksi mestertől származik. Röviden összefoglalva ebben az éber állapotban az előadás során a színésznek állandóan figyelnie és reagálnia kell a környezetére, a közönségre, a partnerére, különben nem lesz hihető a játék – erre a gondolatra építjük fel az idei évünket. Azt gondolom, hogy a színház az a mozgalom, amely fenntartja ezt az éber állapotot a társadalomban, mert folyamatosan megújul és olyan témákat hoz, amely emlékezteti az embereket a közösségi életre.