A 21. században – akárcsak az élet más területein – az üzleti életben is kiemelt figyelmet kaptak az automatizáció, a mesterséges intelligencia és tanuló algoritmusok, valamint az adatok. A nagy mennyiségben rendelkezésre álló adatok lehetővé teszik, hogy azokat különböző adatbányászati módszerekkel elemezve a vállalkozások értékes tudásra tegyenek szert és növeljék üzleti hatékonyságukat.
Bár még az adatokkal foglalkozó szakemberek sem gondolnak mindig rá, de az employer branding is egy olyan terület, ahol a márkaépítés sikerét adatalapú megközelítéssel tovább lehet növelni!
Miért építünk munkáltatói márkát?
A válasz egyszerűnek tűnik: értelemszerűen növelni kívánjuk márkánk népszerűségét, a márkaértéket a potenciális munkavállalók szemében. Ugyanakkor ez nem egy öncélú folyamat, hanem szeretnénk minél hatékonyabban toborozni, a legjobb jelölteket elérni, a leghatékonyabban kommunikálni, a meglevő munkavállalók lojalitását növelni.
Hogyan mérd a munkáltatói márkaépítés hatékonyságát és sikerességét?
Számos olyan piackutatási, marketing vagy egyéb analitikus módszer áll rendelkezésre, amit a munkáltatói márkaépítésen kívül más esetekben is használhatunk. Az employer branding során tudni kell, hogy mikor melyiket és miért vetjük be!
A projekt előkészítése, indítása előtt például piackutatási eszközökkel érdemes megmérni, hogy mik a munkavállaló igények. Mennyien ismerik a márkát? Mit gondolnak róla?
Amikor már fut egy kampány, akkor „hagyományos” marketingmetrikákkal érdemes dolgozni, amelyek a kampány vagy az egyes kampánycsatornák és formátumok elérését, valamint hatékonyságát mérik. Ilyen adatok lehetnek a forgalmi analitikák, konverziós ráták, cost-per-click mutató stb. Fontos például látni, hányan kattintanak egy karrieroldalra, ott milyen aktivitást végeznek (megosztás, jelentkezés pozícióra).
Egy sikeres munkáltatói márkaépítési projektnek pedig végeredményben olyan HR és üzleti mutatószámokban is tükröződnie kell, mint például a toborzás költséghatékonysága, a meghirdetett pozíciókra jelentkezők száma, a fluktuáció és ezzel kapcsolatos költségek csökkenése.
Hosszú távú hatások – a fluktuáció költségei
A fluktuáció jelenti az egyik legnagyobb kihívást, mivel annak jelentős közvetlen és közvetett költsége van. Éppen ezért a márkaépítés hosszabb távú hasznát üzleti szempontból talán ezen keresztül lehet a legjobban mérni: ide sorolhatjuk a toborzás közvetlen költségeit is – mint pl. a hirdetések, fejvadászat –, de ennél is fontosabb, hogy a közvetett költségekkel is tisztában legyünk! Itt a kilépő munkavállalóval elvesztett „know-how”-tól kezdve az új belépő alacsonyabb termelékenységén keresztül a szervezeti morálra és hatékonyságra gyakorolt hatásokon át számos költségtényező felmerülhet.
Ahhoz, hogy a fenti információkkal tisztában legyünk és elemzéseket végezhessünk, szükséges egy tudatos adatgyűjtési stratégia. Ha nem rendelkezünk az EB projektet és annak eredményeit követő mérőszámokkal, ahhoz szükséges adatokkal, akkor nem tudjuk megítélni a projekt sikerét és nem is tudunk beavatkozni, ha valami nem a tervek szerint alakul!
További részletek a SonicData Kft. blogján: dataanalytics.blog.hu.
Szerzőről:
György Gábor