Míg 2015-ben a kreativitás a TOP 10 kompetencia közül a tizedik helyen szerepel a World Economic Forum „Future of Jobs” kutatásában, addigra az előrejelzések 2020-ra már a 3. legfontosabb képességként azonosítják be. Az első helyen szereplő komplex problémamegoldó képesség egyes elemei azonban szintén feltételezik a kreativitást: divergens gondolkodásra van szükség ahhoz, hogy a rögzült sémák helyett új megoldási csapásirányokat tudjunk létesíteni.
Miben nyilvánul meg a divergens gondolkodás?
• rugalmasság: nem ragaszkodni a bevált megoldásokhoz
• eredetiség: elsőre szokatlan ötletek kipróbálása
• könnyedség, az asszociációk szabadsága
• érzékenység: abban az értelemben, hogy a munkavállaló érzékenyen reagál a problémákra ott is, ahol más talán nem is érzékel hiányállapotot
A kreativitást támogató gyakorlatok a munka világában csökkentik a pszichés kockázatokat, a stresszt, a munka és magánélet összeegyeztetésének nehézségeit is, és formálják a szervezeti kultúrát, új platformokat teremtenek a cégen belüli tudásmegosztásban is. Jó hír tehát, hogy a kreativitás a munkáltatói márkában brandelemként is egyre fajsúlyosabb, az Adobe, amely a Glassdoor transzparens munkavállalói értékelések alapján az egyik legjobb munkahely 2016-ban, például évente kétszer bezár, és pihenni küldi a dolgozóit, hogy feltöltődve tudják végezni a munkájukat.
Mit tehet az a vállalat, cégmérettőlfüggetlenül, amely fejleszteni szeretnéa kreativitást és az ebből adódóproduktivitást?
1. A vezetői attitűd példaértékű: adirektív, megmondó vezetési stílushelyett coachszemléletű, együttműködővezetői magatartást tanúsít: avezető boss helyett leader.
2. A hatalmi struktúrákat leépíti: hierarchia és kontroll helyett a bevonástrészesíti előnyben, példáulmeetingek, projektek vezetésébenagilis módszertanokat alkalmaz, coachszemléletű facilitálást használ, és erre megtanítja a dolgozókat is.
3. Inspiráló munkahelyi környezetet teremt, és itt nem feltétlenül csak a felhőkarcoló tetején létesített pálmaház jöhet számításba.
4. Értékként tekint a diverzitásra, értékeli és beilleszti a másként gondolkodók ötleteit.
5. A közösségi tanulást, tudásmegosztást támogatja, például egy-egy közérdeklődésre számot tartó témában belső meetupokat szervez.
6. Bátran nyúl provokatív eszközökhöz, ha szükséges, ösztönzi az out of box gondolkodást, például sakkjátékosokat vagy óvodásokat von be a stratégiaalkotásba.
7. Támogatja az ötletgenerálást, játékosítja a szervezeti működést vagy az egyes folyamatokat. Olivier Toubia kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy több és jobb ötlet akkor születik, ha a közreműködőket nem csak az egyéni hozzájárulásuk alapján jutalmazzák, hanem azt is figyelembe veszik, hogy hozzájárulásuk mennyire inspirált másokat.
8. Pozitív visszajelzést ad és jutalmaz. Meg tudja ünnepelni a közös sikereket a közösséggel.
9. A teremtő kreativitást nem csak a zsenik kiváltságának, hanem evidenciának tekinti és tudatosan fejleszti egyéni coachinggal és/vagy csoportos formában.
A kreativitást támogató és ösztönző vállalati gyakorlatok növelik a dolgozói elégedettséget, és ahol működtetik ezeket, ott gyorsan integrálhatók a munkáltatói márkába, hitelesen meg tudnak jelenni a közösségi médiában. Nem szükséges terjeszteni őket, organikusan terjed a hírük, mert ott jó dolgozni, ahol a szabad gyermek énünk ki tud bontakozni.
TOP 10 munkaerőpiaci kompetencia 2020-ban:
1. komplex problémamegoldó képesség
2. kritikai gondolkodás
3. kreativitás
4. emberekkel való bánni tudás
5. emberek koordinálásának képessége
6. érzelmi intelligencia
7. mérlegelés és döntéshozatal
8. szolgáltatásorientált szemlélet
9. tárgyalástechnika
10. rugalmas gondolkodás
Szerző:
Svéda Dóra, HR-szakértő, executive coach, a Coachingcentrum alapító tulajdonosa.