Azt már régóta tudjuk, hogy ahhoz, hogy jól legyünk, meg kell válogatnunk, hogy mi kerül a tányérunkra a mindennapok során. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a megfelelő táplálkozás az egyik leghatásosabb dolog, amit az egészségünk megőrzéséért tehetünk. A gond csak az, hogy olyan gyorsan cserélődnek az étkezési trendek, hogy ember legyen a talpán, aki lépést tud tartani velük. Az utóbbi években egyre gyakrabban találkozhatunk a funkcionális táplálkozás és a funkcionális élelmiszerek fogalmával. Az elnevezés nem egy újabb csodamódszert takar, hanem egy régi-új szemléletet, ami segít eligazodni a minket körülvevő nagy „diétazajban”.
Az étel több mint kalóriaforrás
A funkcionális táplálkozás lényege, hogy az ételeket nem csupán kalóriaforrásként kezeljük, hanem olyan összetevőkként, amelyek támogatják a szervezet különböző biológiai folyamatait, így segítségünkre lehetnek az egészségmegőrzésben. Ez a szemlélet az élelmiszereket komplexebb módon közelíti meg: figyelembe veszi a tápanyagokat, azok biológiai hozzáférhetőségét, az emésztőrendszer működését és az ételek feldolgozásának módját. Nem feltétlenül jelent teljes étrendi átalakítást, sokkal inkább apró, tudatos döntések sorozatából áll. Érdemes mérlegelni hozzá például a következőket:
- Milyen minőségű alapanyagokat választunk?
- Mennyire feldolgozott ételeket fogyasztunk?
- Tartalmaz-e az étrendünk fermentált vagy csíráztatott alapanyagokat?
- Mennyire figyelünk a bélrendszer támogatására?
Mivel ebben a megközelítésben a táplálkozás nem külön projekt vagy egészségprogram, hanem a mindennapi élet természetes része, azok az élelmiszerek lehetnek különösen hasznosak, amelyek természetes módon illeszkednek a fentebb érintett elvekhez, és a mindennapi étkezésekbe is könnyen beépíthetők.
A biológiai hozzáférhetőség kérdése
A funkcionális táplálkozás kulcskérdése nemcsak az, hogy milyen tápanyagokat tartalmaz egy élelmiszer, hanem az is, hogy ezek milyen formában vannak jelen, és mennyire hozzáférhetők a szervezet számára. Más szóval, hogy az adott élelmiszer egészséges komponensei valóban hasznosulni tudnak-e – és ha igen, milyen mértékben – a szervezetünkben.
Sok növényi alapanyag, például a magvak és gabonák jelentős mennyiségű tápanyagot tartalmaznak, azonban ezek egy része természetes módon raktározott, úgynevezett „passzív” formában van jelen. A növény számára ez egyfajta tartalék, hiszen a csírázás során ezek a tápanyagok aktiválódnak, hogy támogassák az új növény fejlődését. A csíráztatással egy természetes biológiai folyamat indul el, amelyben a raktározott tápanyagok egy része aktív, működésképes formába kerül. Ez alatt különböző enzimek aktiválódnak, és a vitaminok, antioxidánsok egy része is könnyebben hozzáférhetővé válhat.
Ez a folyamat a természetben is végbemegy – a funkcionális élelmiszerek fejlesztése gyakran éppen arra épít, hogy ezeket a természetes folyamatokat kontrollált körülmények között alkalmazza.
Fókuszban a bélflóra állapota
Ma már nem beszélhetünk egészséges étkezésről a bélmikrobiom említése nélkül, a funkcionális táplálkozás esetében is lényeges szempont. Egyre több vizsgálat mutat rá, hogy az emésztőrendszerünkben élő mikroorganizmusok egyensúlya, az emésztőrendszerünk állapota szorosan összefügg egyebek mellett az általános közérzettel, az energiaszinttel, az anyagcsere működésével és a betegségek megelőzésével is.
A funkcionális táplálkozás ezért nagy hangsúlyt fektet az úgynevezett bélbarát alapanyagokra és feldolgozási módszerekre. Idetartoznak például a rostban gazdag növényi alapanyagok, a minimálisan feldolgozott összetevők, az emésztést támogató természetes enzimek, valamint a fermentált élelmiszerek. Ez utóbbi különösen érdekes: a fermentáció egy olyan természetes folyamat, ősi tartósítási módszer, amely során mikroorganizmusok, például baktériumok alakítják át az alapanyagokat, miközben új ízek és bizonyos esetekben könnyebben emészthető tápanyagformák jönnek létre.
Maximális tápérték, kiváló hasznosulás
A modern élelmiszerfejlesztés egyik érdekes területe az, amikor a természetes biológiai folyamatokat, például a csíráztatást vagy fermentációt kontrollált körülmények között alkalmazzák. A Living Foods fejlesztési megközelítése több ilyen lépést is kombinál annak érdekében, hogy a termékek hatékony segítséget nyújtsanak az egészségmegőrzésben és néhány civilizációs betegség kialakulásának a megelőzésében.
Kontrollált csíráztatás (kb. 36 óra)
A folyamat során a magok csírázása kontrollált környezetben történik. Ebben a fázisban aktiválódnak azok a természetes enzimek, amelyek a növény fejlődéséhez is szükségesek, miközben a tápanyagok egy része könnyebben hozzáférhető formába kerül.
Probiotikus fermentáció (2–3 nap)
A csíráztatott alapanyagok fermentációja során mikroorganizmusok alakítják tovább az összetevőket. Ez a folyamat nemcsak az ízprofilra hat, hanem bizonyos esetekben az emészthetőséget is befolyásolhatja.
Kíméletes szárítás (kb. 42 °C)
A szárítás alacsony hőmérsékleten történik, amely segít megőrizni az érzékenyebb tápanyagokat, miközben stabil, könnyen felhasználható termék jön létre.
A Living Foodsnál saját világszabadalom alapján olyan, egyedi technológiával dolgoznak immár húsz éve, amely a lehető legtöbb jót tartja meg a felhasznált természetes alapanyagokból.
