Egy niche piac, ami az egész bolygót érinti

Lehet-e még USP az, hogy valami fenntartható? Működőképes üzleti modell egy természeti jelenségre építeni értékajánlatot? Hol ér véget a greenwashing, és hol kezdődik a valódi fenntartható gondolkodásmód? És mi köze mindennek a rendezvényekhez?

Kezdjük az elején!

2020-ban döntöttünk úgy, hogy újragondoljuk a HighVibes rendezvényügynökség teljes működését, és felállítottuk a zero waste (hulladékmentes) alapelveinket. Azóta rengeteg dolog változott. Jött egy Covid, ami felerősítette az emberi tevékenységből származó klímaváltozásról szóló diskurzust. Ez a jelenség éppen egybeesett azzal, amit mi is éreztünk: hogy nagyobb a felelősségünk, mint szelektíven gyűjteni a szemetet.

A HighVibes tehát zero waste rendezvényszervező cégként indult újra, ez azonban egy olyan USP (egyedi értékesítési tulajdonság), ami nem lehetett hosszú távon igazán unique. Mivel az edukáció az egyik alappillérünk, nem is volt célunk, hogy mi legyünk az egyetlenek, akik foglalkoznak a témával. Mi voltunk az elsők, és egy niche piacra (jól körül határolható réspiacra) lépésnél ez a legtöbb, amit üzleti szempontból elérhettünk. Az pedig, hogy sokan követtek minket, a legtöbb, amit társadalmi szempontból el akartunk érni.

Emberközpontú eseményeket szervezünk, amelyek fenntarthatóak, méghozzá kreatívan. Jelenleg a fenntarthatóság az értékajánlatunk harmadik rétege, azonban a valódi egyediségünk sokkal közelebb áll magukhoz a rendezvényekhez. Úgy gondolom, minden szolgáltatásnak így kellene működnie.

Holisztikus gondolkodás vs. önkéntelen greenwashing

Nagyon szépen mutatja a HighVibes útja a zero waste-től a fenntarthatóságig, hogy hogyan formálódnak az apró ötletek, és hogyan állnak össze végül egy nagy egésszé. A fenntarthatóság témája egy hatalmas útvesztő, amelybe belépési pont lehet egy vegán desszert, egy edukatív e-mail a vendégeknek vagy egy növényfal mint dekoráció, azonban nem lehet itt megállni. Folyton felmerülő kérdés, hogy mi számít greenwashing-nak, és fontos különbséget tenni aközött, amit sok nagyvállalat csinál, és ami a tényleges greenwashing definíciója. Például előfordul, hogy egy-két zöld megoldás kommunikációjával elfednek egy sokkal jelentősebb, környezetkárosító működést, vagy amit a lelkes magánemberek követnek el, amikor büszkén lefotózzák, hogy idén papírtányérokból adták a marhapörköltet a családi napon, nem pedig műanyagból. És ez is fontos, de nem elég. Káros azt kommunikálni, hogy igen.

Elengedhetetlen egy holisztikus gondolkodásmód, amiben helyén vannak a mértékek. Ehhez nekünk éveket kellett tanulni, tapasztalni, de ma már tudjuk, hogy a mi rendezvényeinken milyen tényezők okozzák a legnagyobb károsanyag-kibocsátást, és melyik területen, mit tudunk tenni annak érdekében, hogy ezt minimalizáljuk. És mivel a gatekeeping információ elzárás) egy társadalmi-természeti kérdésben nem működhet gyakorlatként, ezt minden szakmabelivel megosztjuk.

Mitől lesz egy rendezvény tényleg zöld?

A circular economy (körkörös gazdaság) szembe megy a világot az ipari forradalom óta meghatározó „elveszem a nyersanyagot, legyártom, használom, kidobom” gazdasági renddel. A körkörös modell ahelyett, hogy véges erőforrásokból, véges élettartamú termékeket hozna létre, amelyek rövid életüket követően egy szemétlerakóban, vagy feldolgozóban végzik, egy olyan rendszer, ahol az, ami tegnap egy termék volt, ma egy másik termék megszületéséhez, vagy működéséhez fog hozzájárulni. Ez a cradle-to-cradle, vagyis bölcsőtől bölcsőig elv, ami felváltja a cradle-to-grave, bölcsőtől a sírig elvet. Alapvetően tehát erre a körforgásra építünk a rendezvényeink megtervezése során, kiegészítve a már említett 6R modellel a folyamatot, amelyet Bea Johnson, a zero waste életmód úttörőjének 5R modellje ihletett.

Így néz ki tehát a fenntartható rendezvényszervezés 6R modellje:

1. Rethink: Alapjában újragondoljuk a rendezvényfolyamatokat.
2. Refuse: Újra és újra feltesszük a kérdést: „Tényleg szükségünk van erre a rendezvényelemre, vagy csak megszokásból használjuk?”
3. Reduce: Mindenből csak annyit vásárolunk, amennyi ahhoz szükséges, hogy a rendezvény adott eleme betöltse a szerepét.
4. Repurpose és upcycling: Új életet adunk tárgyaknak, amiket már nem lehet az eredeti rendeltetésük szerint használni.
5. Recycle: Mivel elkerülhetetlen, hogy valamennyi hulladék keletkezzen, ezért ami keletkezik, azt szelektíven gyűjtjük. És vendégeinket is erre ösztönözzük.
6. Rot: A biohulladékot komposztáljuk. És vendégeinket is erre ösztönözzük.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a rendezvényszervezés mind a hét területén sorrendben haladunk: ahol lehet, szakítunk a hagyományokkal, átgondoljuk, hogy teremt-e értéket az adott gyakorlat, vagy csak azért csináljuk, mert „így szokás”. Ha például dekorációról van szó, az első kérdés, hogy kell-e dekorálni, vagy elég keretet ad maga a helyszín a rendezvénynek. Ha dekorálunk, kerüljük a gyártást, bérelt elemekkel és növényekkel dolgozunk. Jó példa a repurpose-re például, amikor a növénydekorációt a vendégek ajándékként viszik haza. De ez csak egy terület a hétből.

Egy fenntartható rendezvény hét területe

• Fenntartható tervezés: Ha egy márka új társadalmi vagy környezettudatos gyakorlatokat kíván beépíteni a működésébe, azoknak mérhetőnek kell lenniük. Ehhez pedig tervezésre van szükség. A körforgásos megközelítés termelési és fogyasztási modellje arra épül, hogy a termékek élettartamát a lehető legjobban kitoljuk. Vásárlás helyett például béreljünk, amit pedig megveszünk, javítsuk meg, alakítsuk át vagy adjuk tovább, mielőtt kidobnánk.
• Helyszínmenedzsment: Fenntartható ügynökségként mindent megteszünk azért, hogy ügyfeleink zöld rendezvényhelyszíneket válasszanak eseményeiknek. A rendezvényeink alatt és után szelektíven gyűjtjük a hulladékot, és ahol lehet környezetbarát tisztítószerekkel takarítunk.
• Catering: A menü összeállítása során figyelembe vesszük a szezonalitást, preferáljuk a helyi alapanyagokat és igyekszünk vegetáriánus és vegán fogásokkal is megismertetni vendégeinket. Az étkeztetés minden elemében műanyagmentességre törekszünk.
• Logisztika: A logisztika során elkerülhetetlen valamennyi szén-dioxid-kibocsátás. Ezzel már a tervezésnél számolnunk kell.
• Hulladékmenedzsment: A szelektív hulladékgyűjtést a Zöldövezet Tárulás végzi: azzal, hogy újraválogatják a szemetesek tartalmát, 70%-kal hatékonyabbá teszik a szelektív hulladékgyűjtést. Ami pedig az élelmiszermaradékot illeti: egyrészt pontos tervezéssel minimalizáljuk, másrészt a még fogyasztható, esetleges maradékot odaadjuk a vendégeknek vagy a stáb tagjainak, valamint a rászorulóknak juttatjuk el.
• Dekoráció és berendezés: Bérelt rendezvényeszközökkel és bútorokkal, növénydekorációval és fenntartható anyagokkal dolgozunk. A brandingelt anyagok legyártása helyett kijelzőket és más technikai megoldásokat alkalmazunk.
• Karbonlábnyom-megváltás: Akármennyire is előtérbe helyezzük a fenntartható megoldásokat, minden rendezvény szén-dioxid-kibocsátással jár. A lebonyolítást követően kiszámoljuk, hogy mekkora volt a károsanyag-kibocsátás, majd ezt erdőtelepítési-, vagy élőhelyrekonstrukciós projektek támogatásával semlegesítjük. Az összesített adatokról az ügyfelek kimutatást kapnak, a „megspórolt” szén-dioxid-mennyiségről pedig oklevelet – ez utóbbit egy hagyományosan megszervezett kontrollrendezvényhez mérjük.

#újraolvasó
A Brandbook korábbi cikkében a HighVibes példáján keresztül mutattuk be, mit jelent a fenntarthatóság a gyakorlatban a rendezvényszervezésben. Az írás rávilágít arra, hol húzódik a határ a valódi, holisztikus gondolkodás és az önkéntelen greenwashing között, és miért nem lehet a „zöld” működés önmagában hosszú távú USP. A zero waste szemlélettől a körforgásos gazdaságig vezető út, a 6R modell és a rendezvények teljes életciklusát lefedő megközelítés világos képet ad arról, mitől lesz egy esemény valóban fenntartható – nem csak kommunikációs szinten.

Szerző:

Pécsi Szabolcs – HighVibes Rendezvényigazgató, több mint egy évtizedes iparági tapasztalattal. Ügyvezető, akinek küldetése, hogy a csapata által megvalósított összetett rendezvényfolyamatok az ügyfelei számára komfortos döntések sorozatává egyszerűsödjenek. És nem utolsósorban apa, akinek fontos, hogy kislánya is tiszta környezetben nőhessen fel, és a Ráckevei-Dunánál is még sokáig lehessen pecázni.