A 2010-es évek elején itthon is megjelent a startup gondolkodás, és az új vállalkozói szemlélet feltűnően más hirdetett az üzleti életről, a hazai gazdasági környezetről, mint amit addig a vállalkozásokról gondoltunk. Azóta a digitális átalakulás trendje itthon is egyre erősebben jelentkezik. Ha épp a globális verseny nem kényszeríti ki a hazai cégek változását, akkor a megváltozó fogyasztói igények és elvárások szabják át a piacot. Nem könnyű ilyen változékony üzleti környezetben tervezni, előretekinteni. Vajon milyen lehetőségeink vannak felvenni a kesztyűt és a trendek hullámait meglovagolva, a fogyasztók új és újabb igényeit szem előtt tartva menedzselni vállalkozásainkat? A lehetséges forgatókönyvekről Martin Wezowski, a SAP globális designvezetője mesélt a Brandbook Magazinnak.
Hogyan lehet egyáltalán hosszú távra tervezni ebben a gyorsan változó világban?
Fontos megértenünk és a mindennapi gondolkodásunkba is át kell ültetnünk azt a tényt, hogy a gyors változások folyamatosan jelen lesznek életünkben és a változások flow-ja exponenciálisan gyorsul. Az átalakulásokat nem mindig látjuk előre, mivel az emberi agy lineárisan gondol a fejlődésre. A haladás pedig nem ilyen, teljesen váratlan kapcsolódások hozhatnak hatalmas előrelépést, például a mobiltelefon egészségügyi eszközzé válik, mely ténylegesen el tudja hozni a tömegek számára azokat az eddig csak az egészségügyi intézményekben elérhető mérő-tanácsadó eszközöket, melyekkel egészségtudatosabban élhetnek. Foglalkoznunk kell az exponenciális gondolkodással, fel kell készíteni az alkalmazottakat, hogy készüljenek a váratlan fordulatokra, játsszanak el olyan jövőszcenáriókkal, amikor a következő fejlődési ponthoz nem köthető szimpla lineáris vonal a mai világból. Rugaszkodjunk el a valóságtól.
Milyen konkrét eszközök használatát javasolja a tervezéshez?
Három oldalról tudjuk megközelíteni a fejlődést: az első a ma világa, amikor mindent megteszel azért, hogy kiszolgáld a fogyasztóidat és a partnereidet, és betartsd azokat az ígéreteket, melyekkel eladtad nekik a termékedet, szolgáltatásodat. Ezt tudod hatékonyabban skálázni, ez tud folyamatosan kalkulálható bevételt termelni. Ebből a pontból kiindulva tudod előkészíteni az újat, új terméket, szolgáltatást. Ezt közeli (adjacent) innovációnak hívjuk, ahol a jelenlegi erőforrásokra és szakmai tudásra építve, a cég érintettjeinek kutatásával, fogyasztók bevonásával tudsz létrehozni új ajánlatokat és ily módon, kisebb befektetéssel lehet innoválni. Ugyanakkor van egy harmadik nézőpont is, a Next, azaz a „Következő”, amikor a mindent átalakító innovációkon dolgozol, mely a jelenlegi termék- és ajánlati körön túlmutat, afelett áll.
Melyek azok a kulcsterületek, melyek a legnagyobb valószínűséggel megváltoznak 5-10 éven belül?
Ami biztos változni fog, az az afeletti elvárásunk és képességünk, hogy direkt hatással legyünk a jövőnkre. Ahogy Ingird Rothe (Paypal) fogalmaz: „10 éve egy hajnali repülőtéri taxifuvart egy nappal korábban le kellett foglalnunk, ma pedig már alapelvárás, hogy egy applikációra kattintva 5 perc alatt szervezzük le a fuvart”. Az elképzelt jövő, tudományos fikciós álmok tudományos tényekké válnak, de ebben elég kemény munka van. Manapság le tudjuk egyszerűsíteni a legkomplexebb problémákat, és olyan eszközök elérhetők a nagy tömegek számára, mint soha korábban. Egyre kísérletezőbb és a valóságtól jobban elrugaszkodó módon kell a projektjeinken dolgozni, egyre több ötlet alapú projekt lesz a napi problémákra fókuszáltság helyett. A pénzügyi piacok állóvizét felkavaró, úgynevezett elosztott főkönyvi technológia (angol nyelvű rövidítéssel DLT, azaz distributed ledger technology) segítségével egyre átláthatóbb módon és biztonságosabban tudunk működni, ez egyúttal teljesen átalakítja a transzparenciával kapcsolatos gondolkodásmódot, és olyan rendszert hoz létre, amiben az átláthatóság pozitívan hat az üzletre és a közösségépítésre. Egy szó, mint száz, mind arra mutat, hogy a magasztosabb célok által vezérelt cégeké a jövő, akik a profit szerzést társítják egy-egy jobban vizionált társadalmi, környezeti hatással, nagyobb, a terméknél-szolgáltatásnál sokkalta tovább mutató cél elérésével. Mindig fel szoktuk tenni cégeknek azt a kérdést, hogy „miért fog létezni a vállalatod 10 év múlva?” – erre mindig tudnunk kell válaszolni.
Milyen gondolkodásváltás szükséges ahhoz, hogy sikeresen vegyük a transzformáció hozta kihívásokat, illetve egyszerűen túl tudjuk élni a változásokat? Mit tehet egy cég? Mit tehet egy cégvezető?
Erre jó példa a punk-rock szcéna, melyben én is részt vettem tizenévesen, amikor zenélni kezdtem. Van egy kevéssé ismert kapcsolata az embereknek a technológiához és az innovációhoz, melyről nem nagyon beszélünk: a művészet. Punk például a teljes egészében a diszrupcióról szól: alapjaiban megváltoztatni mindent – ez elég startupos nem? Ez volt az én iskolám az innovációról, a leginnovatívabb startupközösség amiben dolgozhattam. Minden a kísérletezésről, új benyomások kereséséről, hibákról, bukásokról és az ezekből való tanulásról szól – befejezetlenségről, és csiszolatlanság érezhető minden punkszámban éppúgy, mint minden dizájnprototípusban is. Bukás és tanulás, vagy néha napján a tökéletlen eredmények megünneplése a kulcs a punkban, ahogy minden innovatív vagy startup vállalkozói kultúrában.
Minden az innovációs elvekre vezethető vissza: kísérletezni, kockázatot vállalni, megpróbálni megváltoztatni a status quót, összekapcsolni teljesen különálló ötleteket, olyan „bukásvédett” környezetet teremteni egy szervezeten belül, ahol gond nélkül lehet tesztelni a gondolatokat és tanulni a piacról: időt és teret adni az újról való gondolkodásnak, serkenteni a másképp gondolkodást, az előremutató ötleteket. Az egész avantgárd művészvilág, a radikális, unortodox kísérletezések is ezeken alapozódnak, mely nem más, mint a mi modern innovációs gyakorlatunk.
Egy vállalatvezetőnek és cégnek 10 év előretekintés minimum szükséges, de ugyanakkor individuális szinten is relevánsnak kell lenned. Lényeg: hosszú távon kell gondolkodni és nyitottnak kell lenni a változásokra. A folyamatos változás inspiráció is, mely egyúttal elvezethet új üzleti lehetőségekhez is. A holisztikus hozzáállás az innovációhoz nem más, mint maga AZ üzlet. Ugyanis sok szervezet az innovációt egyfajta kiegészítő elemként kezeli, melyet a napi tevékenységéhez csatol. Pedig napi operatív aktivitás része kell hogy legyen ez, mely nyilvánvaló értéket termel. Ez pontosan az a gondolkodásmód, melynek mentén a cég és a cégvezetés sikeresen alakíthatja át a működését, felkészülve az új idők kihívásaira.
Egyre gyakrabban lehet hallani a design gondolkodásról – hogyan alakíthatja át a cégek működését a fogyasztó központú szemlélet és tervezés?
Design Thinking a Stanford Egyetemen kialakított innovációs módszer. Minden jó innovációs metódus azt célozza, hogy a piaci igényekre releváns terméket, szolgáltatást tudj létrehozni. Az értékteremtő innovációval hosszú távú kapcsolat alakítható ki a fogyasztókkal – ez a kulcs sikerfaktora bármilyen innovációs technikának. Ha sikeresen akarsz innoválni, akkor választ kell találnod ezekre a kérdésekre: Hogyan fogja ez az ötlet a világot előremozdítani és segíteni az emberek életét? Hogyan lehetek a termékemmel, szolgáltatásommal releváns a fogyasztók szemében? Ha nem vagy releváns, akkor kiesel a versenyből. Ez az a faktor, ami megkülönbözteti és versenyképesebbé teszi a magasztosabb célok által vezérelt vállalatokat azokkal szemben, akiknek nincs tisztán artikulált céljuk a profitszerzésen kívül.
Melyek azok az innovációt hátráltató tényezők, melyekkel le kell számolnia egy cégnek a változáshoz?
Erős szándék kell ahhoz, hogy az innovációs kultúrát meghonosítsuk egy szervezetben, ugyanis sok olyan formától eltérően működik, mint ami a XX. században kialakult üzleti szervezeti modellben elfogadott és elvárt. Ezért fontos tisztázni az egész szervezet számára, hogy miért kell innoválni és hogyan csináljuk. Ez nehéz feladat, hiszen a jelenlegi vállalatok nagy többségében az eredmény indikátorai: a megismételhető eredmények, tervezhető produktumok a folyamatok végén, skálázható hatékonyság. Mindezek teljesen ellentétesek az innovációs szemlélettel, mivel az innovációs folyamat során a teljesen ismeretlenben keresünk olyan megoldásokat, melyeket soha senki nem próbált ki eddig és emiatt nincs piaci gyakorlat, minta, amit meg lehet ismételni, és ráadásul fogalmunk sincs, hogy miként lehet skálázni az eredményeket. Ez általános konfliktusforrás egy szervezeten belül, mely megelőzhető, vagy legalábbis segíthető azzal, ha a vállalatnak tiszta innovációs stratégiája van, egyfajta térképet készít arról, hogy az innovációs folyamat hogyan épül fel, miként működik és mi alapján szállítja az innovációkat.
Martin Wezowski
SAP Global vezető designere
Martin Lengyelországban született és Svédországban nevelkedett. Az SAP-t megelőzően a Sony Ericsson kreatív direktora volt, illetve a Huawei UX csapatát vezette Kínában.
Szerzők:
Arató Márk – Káli György