A digitalizáció ma már életünk minden területén érzékelhető: a hétköznapokban, a fogyasztói szokásokban és a vállalatok működésében. A negyedik ipari forradalom újabb és újabb szektorokba robban be. A végső fogyasztók, a termelők és a szolgáltatók kapcsolata napról napra változik, miközben a szükségleteink kielégítése, az, hogy mit veszünk magunkhoz, jóval lassabban alakul át. Az érzékelésünkben, a biológiai adottságainkban nem zajlik forradalom, továbbra is a minket elérő adatmennyiség töredékét tudjuk csak feldolgozni, így nagyon megnő annak a jelentősége, hogy mi alapján tájékozódunk, mi segít minket a fogyasztói döntésekben.
A termékek értékesítésénél a vállalatok a felgyorsult, a digitalizált információs környezetben egyre pontosabban szeretnék tudni, mire vágyik a fogyasztó és hogyan lehet őt elérni. A service design mai mesterei, a vállalati folyamatok újratervezői, a személyre szabott kiszolgálás megtervezésében segítenek ebben nekik: azoknak az innovatív szolgáltatásoknak, applikációknak a megtervezésében, amelyeken keresztül egy termék elér bennünket. Természetesen a fogyasztók számára a hagyományos kapcsolatok, a személyes találkozások szerepe is fennmarad, de egyre több esetben versenyez a virtuális megoldásokkal, az e-kereskedelem változatos formáival. Így aztán a vállalatoknak az automatizálás, a versenyképesség megőrzése mellett a vásárlói élmények követése továbbra is létfontosságú. A Brandbook Magazinban néhány kiváló márka szemüvegén keresztül azt mutatjuk be, milyen hatással van a digitalizáció a mindennapjainkra, hogyan változnak a fogyasztói szokások, a munkakörnyezet, maguk a munka eszközei, vagy épp személyes biztonságunk. Azt, hogyan lesznek egyre „intellingensebbek”, energiatakarékosabbak, praktikusabbak az otthonaink.
Figyelem! A magazinban szereplő vállalatok nem csak azért beszélnek a körülöttünk zajló ipari forradalomról szívesen, mert aktív részesei a változásoknak, hanem azért, mert ez része a márkaépítésüknek. A mai felgyorsult fogyasztói döntéseknél egy erős brand nagy előnyt jelent, hiszen az ahhoz kapcsolódó termékeket a másodperc töredéke alatt azonosítja az agyunk, amikor előhívja a korábbi tapasztalatokat. Azokat, amelyeket a márkák funkcionális és pszichológiai célok mentén rögzítik, természetesen nagyrészt szimbolikus formában. Ugyanakkor sohasem árt tudatosítani magunkban azt, miért kedvelünk egy márkát, mi tetszik abban, ahogy és amit gyártanak nekünk. A lap szerkesztőiként ebben a tanulásban próbáltunk nem csak nekik, hanem önöknek is segíteni.
Szelthoffer Ilona–László Géza