Page 9 - Brandbook magazin online 2025

Források: Az Európai Unió „Tudományos, kutatási és innovációs jelentése”, 2024.
Havas Attila – László Géza: „Többet ésszel, mint pénzzel - Hogyan kaphat lendületet a magyarországi innováció?”, Magyar Narancs, 2025. január 15.
„Innovation Under Pressure Navigating Complexity to Drive Change”, PMI White Paper, 2025.
de egy K+F eredményből nem
lesz automatikusan jól eladható
termék, ahhoz a termékfejlesz-
téstől a marketing ismeretekig
sok gyakorlati tudásra is szükség
van. Sőt, van, amikor a gyakorlati
tapasztalatokból születik meg
az innováció. Egy új praktikus
csomagolás vagy egy logisztikai
újítás is lehet sikeres innováció.
A K+F alapú és a gyakorlati
tudásra épülő innovációk tehát
nem külön világokban léteznek:
a legsikeresebb vállalatok éppen
azok, amelyek képesek e két
megközelítést integrálni.
HOL TART MAGYARORSZÁG?
A magyar kormány narratívá-
jában kiválóan teljesítünk és
az évtized végére az európai
innovációs rangsor élmezőnyébe,
a top 10-be kerülhetünk. Az ada-
tok azonban jóval kiábrándítóbb
képet mutatnak. A leggyak-
rabban hivatkozott rangsor az
European Innovation Scoreboard
(EIS), amely 27 uniós tagállamot
és további 12 európai országot
vizsgál. Magyarországot az EIS
jelenleg a 25. helyre sorolja, az
EU-n belül pedig húsz ország áll
előttünk. Előre épésnek nyoma
sincs, hiszen 2010-ben ugyanitt
tartottunk.
Mint minden rangsornak, ennek is
megvannak a maga előnyei, legin-
kább az, hogy legalább megkísérli
számszerűsíteni az innováció
tényezőit. Ugyanakkor számos
korlátja is van, mert az olyan indi-
kátorok, mint a K+F ráfordítások
aránya, a tudományos publikációk
száma és idézettsége, az egye-
temi végzettséggel és doktori
fokozattal rendelkezők aránya,
vagy az újonnan bejegyzett, jog-
védett ipari szabadalmak száma
csak jelentős torzítással képes
leképezni egy ország valódi inno-
vációs teljesítményét. A nagyobb
K+F költés például nem feltétlenül
jár együtt jobb innovációs eredmé-
nyekkel. Magyarország az utóbbi
években a GDP 1,4–1,6 százalékát
fordította K+F-re. Ez nem sokkal
kevesebb, mint Észtországé
(1,7–1,8 százalék), vagy Írországé
(1,1 százalék), mégis mindkét
ország fényévekkel előttünk jár
az innováció terén.
GYENGE EGYÜTTMŰKÖDÉS,
ERŐS ÁLLAM
Az innovációs rangsorok
szerkesztői gyakran kiemelik
a magyar kutatás-fejlesztés
állami támogatását az ország
erősségei között, pedig ez az
adat épp az egyik gyengesé-
günkre mutat rá: a túlzott állami
jelenlétre. Továbbá az is, hogy
Magyarországon a legmagasabb
az állami kockázatitőke-be-
fektetések aránya Európában:
a 40 százalékos magyar mutató
messze meghaladja 22 uniós
tagállam 15 százalékos átlagát,
de látványos start-up sikerekről
mégsem hallunk.
A túlburjánzó állami szerepvállalás
mellett legalább ilyen súlyos gond
a gyenge intézményi és vállalati
együttműködés. Az innovációs
klaszterek uniós támogatási
gyakorlata ezen próbált segíteni.
2009-ben ígéretesen indult
a program, de az utóbbi évek-
ben a kormány elhanyagolta ezt
a területet, a forrásokat a nagy-
beruházások felé irányította.
A nemzetközi példák - chilei
borászatok, az olasz sonkaké-
szítők, a francia élelmiszeripari
klaszterek - sikertörténetei nem
bizonyultak elég inspirálónak,
hogy hosszú távú együttmű-
ködésre ösztönözzék a hazai
szereplőket és a kormányt.
A kormányzati narratívában nagy
hangsúlyt kap az egyetemek és
vállalatok nemzetközi együtt-
működése. Az Erasmus+ és
a Horizont Európa programokban
az alapítványi egyetemek rész-
vételének a felfüggesztése ezért
komoly veszteséget jelent. Az
idő előrehaladtával nő a veszélye
annak, hogy akkor sem tudjuk
majd teljesen helyreállítani ezeket
a kutatási kapcsolatokat, ha vis-
szatérhetünk a programokba.
ÚJ INNOVÁCIÓS
POLITIKÁRA VAN SZÜKSÉG
És ehhez új narratívára is.
Azonosítani kell az innovációs
folyamatokat akadályozó kisebb-
-nagyobb szűk keresztmetsze-
teket. A források észszerűbb
elosztására, a gyakorlati együtt-
működések és a magánszektor,
azon belül a közepes méretű
vállalatok jobb ösztönzésére kell
összpontosítani. Nem nagysza-
bású kampányokra, hanem az
üzleti környezet kockázatainak
csökkentésére és a piac élénkíté-
sére kell irányítani a figyelmet.
Szerző: LÁSZLÓ GÉZA
Több mint három évtizedes felső vezetői tapasztalattal rendelkezik
a telekommunikáció, pénzügy, média és innováció területén.
Irányított több hazai nagyvállalatot, köztük az Antenna Hungária
Zrt.-t, a Danubius Rádió Zrt.-t, és ott volt a Vodafone Magyarország
indulásánál. A Magyar Innovációs Klaszter Akkreditációs Bizottság
elnökeként évekig segítette az ország innovációs ökoszisztémájá-
nak fejlődését. 2008 óta magánbefektető, jelenleg a Netvestor Kft.
ügyvezetője.
9