Page 15 - Brandbook magazin online 2025

ERŐSSÉGEK:
• kiemelkedő K+F eredmények: tudományos pub-
likációk, formatervezési minták, szabadalmak.
• kreatív iparágak nemzetközi jelenléte és kreatív
termékek exportja,
• magasan képzett munkaerő és aktív egyetemi-
vállalati K+F együttműködések.
AZ INNOVÁCIÓ TITKA
Az egyik legérdekesebb mutató, amelyben
Magyarország kiemelkedik, az az innovációs haté-
konyság – a befektetett erőforrásokhoz viszonyított
output. Bizonyos indikátorok szerint az ország a nem-
zetközi átlag fölött teljesít, ami stratégiai előnyt jelent.
A „magyar paradoxon” fő mozgatórugói:
• magasan képzett, technológiaorientált munkaerő,
• exportorientált ipar (autóipar, gyógyszeripar,
kreatív termékek),
• egyetemi-vállalati K+F együttműködések.
FENNTARTHATÓ-E A MODELL?
A hosszú távú versenyelőny fenntartásához
szükséges a K+F ráfordítás növelése, az innovatív
vállalkozások támogatása és a startup-ökoszisz-
téma erősítése.
A GII 2024 és az EIS 2024 is hangsúlyozza, hogy
a jövő innovációs sikereihez kulcsfontosságú:
• jobb finanszírozási hozzáférés,
• erősebb startup-ökoszisztéma,
• társadalmi innováció és fenntartható techno-
lógiák integrálása.
A társadalmi vállalkozások szerepe egyre fon-
tosabb: nemcsak gazdasági, hanem társadalmi
értéket is teremthetnek.
GYENGESÉGEK:
• a K+F ráfordítás GDP-arányosan elmarad az
EU-átlagtól,
• az infrastruktúra és a digitális/üzleti környezet
egyes dimenziói az EU-átlag alatt teljesítenek,
különösen a KKV-k termékinnovációja és
az üzleti innovációs mutatók.
Összességében Magyarország
kevesebb inputból képes átlag
feletti outputot produkálni, de
a fenntartható növekedéshez az EIS
adatai szerint bizonyos területeken
még van fejlődési potenciál.
EURÓPAI KONTEXTUS
Korányi László, korábbi tel-avivi tudományos és
technológiai attasé, a Kulturális és Innovációs
Minisztérium főtanácsadója így foglalta össze:
„Érdemes összevetni a GII-t az EIS 2024 adataival.
Magyarország az EU 27 országában a 25. helyen
áll, Portugália hat hellyel előrébb van. A K+F
ráfordítás alacsony, a közepes és magas fejlett-
ségű export teljesítménye az EU átlag 117%-át
éri el, de az autóipari összeszerelésből adódik,
nem feltétlenül hazai innováció. A hazai KKV-k
termékinnovációja az EU-átlag 65%-a, az üzleti
innovációs teljesítmény pedig mindössze 33%-a.
Ezek az adatok kulcsfontosságúak a KKV-k inno-
vációjának erősítéséhez, az állami K+F támogatás
(42%) növeléséhez, és a magánkockázati tőkebe-
fektetések (51%) ösztönzéséhez.”
MERRE TOVÁBB?
A következő évek kihívása, hogy az innovációs
inputokat növeljük úgy, hogy közben megőriz-
zük a hatékonysági előnyt. Az innováció nem
csak a laborokban születik: gazdasági stratégia,
társadalmi szemlélet és kulturális nyitottság
együtt formálja. Ha ezek az elemek egyszerre
erősödnek, Magyarország jó eséllyel javíthat
pozícióján, és meghatározó szereplővé válhat
a nemzetközi innovációs térben.
15