Page 50 - Brandbook magazin online 2025

#marketing
AZ EREDET EREJE:
A MAGYAR MÁRKÁK VONZÁSÁBAN
A kettősség jellemzi idén is a hazai fogyasztói szokásokat: miköz-
ben az árérzékenység soha nem volt ilyen erős, a vásárlók jórésze
továbbra is tudatosan keresi a hazai termékeket. Sőt, a magyar
eredet olyan bizalmi tényezővé vált, amely közvetlenül befolyá-
solja a vásárlási döntéseket. Több kutatás is alátámasztja, hogy
a magyar márkák ereje nem pusztán érzelmi alapon áll, hanem
kézzelfogható piaci előnyöket is jelent – ugyanakkor erősen
generációfüggő, hogy ki mennyire tartja fontosnak az eredetet.
A MAGYAR SZÁRMAZÁS SZEREPE
A VÁSÁRLÓI DÖNTÉSEKBEN
A Magyar Termék Kft. 2025-ös felmérése szerint a vásárlók több-
sége tisztában van azzal, hogy egy adott termék magyar vagy
külföldi eredetű-e, és az élelmiszer, valamint az étrend-kiegészítő
kategóriában keresik leginkább a hazai hátteret. A kutatásból az is
kiderült, hogy a vásárlók kifejezetten értékelik a magyar eredetet
tanúsító védjegyeket, és sokan hajlamosak előnyben részesíteni
azokat a termékeket és márkákat, amelyeken ilyen logó szerepel.
A MagyarBrands és az Impetus Research Piackutató Intézet közös,
2025-ös országosan reprezentatív felmérése tovább árnyalja
a képet: a magyar vásárlók több mint 80%-a számára egyáltalán
nem közömbös, hogy magyar vagy külföldi terméket választ, 38%-uk
számára pedig kifejezetten fontos szempont a magyar származás.
A fogyasztók közel egyharmada aktívan keresi a hazai márkák termé-
keit, ami jól mutatja, hogy a lokális gyökerek erős vásárlási motivációt
jelentenek.
GENERÁCIÓS KÜLÖNBSÉGEK
A két kutatás egyik legfontosabb
tanulsága, hogy a magyar eredet
súlya jelentősen eltér generációk
szerint. A Z generáció (nagyjából
a 18–29 évesek) 22 százaléka
kevésbé vagy egyáltalán nem tartja
fontosnak, hogy magyar terméket
vásároljon, míg a negyvenes kor-
osztálynál ez az arány mindössze
10 százalék. Ráadásul a fiatalabbak
nagyobb arányban vásárolnak kül-
földi márkákat, mint az idősebbek.
A marketingpszichologia.hu elem-
zése szerint ez a különbség kulturális
és gazdasági alapokon nyugszik.
A középkorú generációk szoci-
alizációja erősen kötődik a hazai
minőséghez és a lokális identitáshoz,
míg a fiatalabbak globális digitális
térben élnek, ahol a márkák sokszor
nemzetközi környezetben válnak
számukra elérhetővé. Ugyanakkor
az árérzékenység a fiatalabbaknál
erősebb: az alacsonyabb ár sokszor
előbbre való, mint a hazai eredet.
50