Page 33 - Brandbook magazin online 2025

KIT ILLET A JOGDÍJ?
Az európai joggyakorlatban irányadónak tekinthető
első döntés e kérdésben a DALL·E-perben (2024,
Csehország) született. Egy felhasználó azt állította,
hogy az AI által generált képet ő hozta létre, és
pert indított egy ügyvédi iroda ellen, amely állítása
szerint jogosulatlanul használta fel az alkotását.
Az ügy központi kérdése az volt, hogy megilleti-e
a szerzői jog azt a személyt, aki az AI számára
adott promptok alapján kezdeményezte a kép elké-
szítését. A bíróság a felperes kérelmét elutasította,
egyértelműen kimondva, hogy az AI által autonóm
módon létrehozott tartalom nem részesül szerzői
jogi védelemben, hacsak nincs mögötte kreatív,
egyéni, eredeti emberi hozzájárulás. A létrehozott
művek esetében a szellemi tulajdonjog senkié, azaz
nem jön létre szerzői jogi védelem.
A képgenerátorok mellett az AI által komponált
zeneművek is egyre szélesebb körben érhetők el,
amelyre válaszul a Deezer streamingplatform olyan
technológiát fejlesztett ki, amely képes azonosítani
és kiszűrni azokat a dalokat, amelyek híres előadók
hangját klónozva készültek. A fejlesztést generáló
egyik ilyen eset az volt, amikor a platformra egy
felhasználó feltöltötte a Heart on My Sleeve
című, Drake és The Weeknd szerzeményt, azon-
ban a teljes produkciót mesterséges intelligencia
alkotta. Miután ez kitudódott törölték a dalt és az
ügy számos kérdést generált, a Grammy-díjra tör-
ténő jelölését elutasították, a BBC médiajogászai
megtiltották annak további sugárzását, mivel nem
volt egyértelműen meghatározható, hogy kit illetne
meg a lejátszások utáni szerzői jogdíj.
A LÁTHATÓSÁG ÁRA
Az AI Act egyik fontos eleme, hogy az AI által elő-
állított tartalmak alkalmazóinak egyértelmű jelölési
kötelezettségük van - többek között - abban az
esetben, ha eredetinek vagy valóságosnak tűnő
(deepfake) kép-, hang- vagy videótartalmat hoznak
létre vagy manipulálnak. Amennyiben ezt az infor-
mációt nem tüntetik fel, és az később bizonyítható
módon kiderül, az adott tartalom jogsértésnek
minősülhet és a felelősségre vont személy tete-
mes bírságra számíthat. A kreatív iparra vonatkozó
enyhítést is tartalmaz a szabályozás, mely szerint,
amennyiben a tartalom nyilvánvalóan művészeti,
kreatív, szatirikus vagy fiktív mű, vagy program
részét képezi, akkor az alkotás megjelenítését vagy
élvezetét nem akadályozó közlésére korlátozódik
a követelmény.
Az előírás célja nem pusztán jogi kontroll gyakorlása,
hanem a bizalom fenntartása az AI-alapú rendsze-
rekkel szemben, valamint az emberi méltóság és az
információhoz való hiteles hozzáférés védelme.
Ha egy bizonyos ponton már nem lesz egyértel-
műen megkülönböztethető, hogy amit látunk
vagy hallunk, azt ember vagy AI hozta létre, úgy
a valóságérzékelésünk alapjai is meginoghatnak.
Ez a bizonytalanság hosszabb távon a kognitív
működésünkre, a világ értelmezésének képességére is
hatással lehet. Ezért kulcsfontosságú, hogy az emberi
tudatosság és a jogi keretrendszer együtt fejlődjön
a technológiával, így az AI nem a valóság elhomályosí-
tója, hanem annak értelmezését segítő eszköz legyen.
Szerző:
DR. GOHÉR ÁGNES - jogász, művészettörténész
Érdeklődésének középpontjában a jog és a művészet határterü-
letei állnak. Szakmai tapasztalata a szerzői jog, a gazdasági jog
és a digitális tartalmak szabályozása terén releváns, figyelemmel
kíséri a kortárs képzőművészeti szektor kihívásait. Munkájában
kiemelt figyelmet fordít az új technológiák művészeti és jogi
vonatkozásainak vizsgálatára.
33