Page 12 - Brandbook magazin online 2025

Egy másik fontos jelenség, hogy
a nagyon sikeres startupok egyre
inkább az ún. deep-tech-ből
(kutatási eredményeken alapuló
technológiákból) kerülnek ki.
Ez elsősorban a mesterséges
intelligenciát, biotechnológiát,
orvosi technológiákat jelenti.
Ebben Magyarországnak vannak
erősségei és így lehetőségei is.
Az egy másik kérdés, ki tudjuk-e
itthon ezeket használni.
A már bevételt termelő start-
upok forgalmának nagyobb
része külföldről származik.
(Forrás: Startup Hungary)
A startupok és inkubátorok
után érdemes a rendszer másik
alappilléreire is kitekinteni: az
egyetemek és vállalatok közötti
kapcsolatra. Főtanácsadóként
és oktatóként mennyire lát
tudás- és tehetségáramlást az
egyetemek és a vállalkozások
között?
A hazai innovációs szakpolitika
egyik legfontosabb célkitűzése
már hosszú évek óta az
egyetemek és vállalkozások
kapcsolatának erősítése. Bár
egy sor államilag megtervezett
és támogatott kezdeményezés
indult el az elmúlt 10-12 évben
– Felsőoktatási Innovációs
Egyetemi Központok, Proof of
Concept pályázatok, egyetemi
technológiatranszfer cégek
(TTC) –, hol a nagyvállalati, hol
a startup kapcsolatokra kon-
centrálva, az átütő sikerek még
váratnak magukra. Bár a trend
elindult felfelé, de az egyetemi
spin-off cégek száma és a sza-
badalmi aktivitás nemzetközi
összehasonlításban alacsony.
Néhány tanulság azonban
leszűrhető: nehéz összehangolni
az egyetemek oktatás- és kuta-
tásorientált szemléletét az üzleti
szemlélettel; a kezdeményezé-
seknek időt kell hagyni – a ma
példaként emlegetett amerikai,
brit, izraeli egyetemi technoló-
giatranszfer-sikerek 10-12 év
után kezdtek megjelenni – és
nagyon sok múlik az egyetemi és
a technológiatranszfer-vezetők
személyén.
A környezet, a szereplők és
eszközök is változnak. Hogyan
alakult át az innováció jelen-
tése Magyarországon az elmúlt
10–15 évben?
Az innováció egy olyan fogalom,
amit hétköznapi, technológiai,
valamint szakpolitikai értelemben
is használunk. A fogalom defi-
níciója változik, amit jól mutat,
hogy az innováció definíciójával
és mérésével foglalkozó ún. Oslo
Kézikönyv közel 300 oldalon,
8-10 évente új kiadásban taglalja
ezeket a kérdéseket. Egy dol-
got emelnék ki, ahol a definíció
jelentősen eltér a hétköznapi
használattól: az innováció nem
pusztán valami újdonságot
jelent, hanem piacra vitt újdon-
ságot. Vagyis egy ötlet az még
nem innováció, sőt önmagában
egy fejlesztési eredmény sem.
Az utóbbi években kezdett
elterjedni annak belátása, hogy
a sikerhez nem elég a jó tech-
nológia, hanem üzleti és piaci
ismeretek is kellenek.
És mit jelent ma egy vállalat
vagy intézmény számára
„innovatívnak” lenni?
Az innováció egyik kategorizá-
lása szerint vannak „gyökeres”
(disruptive) és „fokozatos”
(incremental) innovációk.
Gyökeres, azaz az addigi tech-
nológiával szakító innovációból
viszonylag kevés van, de ezek
az igazán feltűnőek (pl. drón,
elektromos autó, okostelefon,
tranzisztor, antibiotikum stb.).
A fokozatos innováció teszi ki
a technológiai fejlődés nagy
részét és hosszabb távon
hatalmas változást érhet el.
Csak össze kell hasonlítani egy
mai benzinmotoros autót egy
‘60-as évekbelivel.
12