Maslow-piramis: Mi motivál és miért? (régi és új modell)

Jártál valaha felsőoktatási intézményben, önfejlesztő tanfolyamon, motivációs tréningen, esetleg pszichológiai alapkurzuson?
Akkor bizonyára ismerős számodra Maslow szükségletpiramisa.

Ez a motivációkutatás egyik alaptétele – azt vizsgálja, milyen késztetésből fakadó erők állnak a viselkedés hátterében.

Ezt nagyon fontos megérteni a vállalkozás, brandépítés szempontjából is.

A piramis ugyanis azt mondja, hogy ha az alapokkal probléma van, az bizony kihat a piramis felső részeire, például az önmegvalósításra is.

De pontosan hogyan néz ki a piramis, melyek az egymásra épülő elemek, és hogyan tudod kiaknázni Maslow szükségletpiramisában rejlő lehetőségeket?

Maslow-piramis

Hogy lehet az, hogy míg egyeseknek korlátlan az energiájuk és reggeltől estig megállás nélkül tudnak dolgozni egy feladaton – addig másoknak már az elkezdést követő 10. percben elmegy a kedvük és erejük az egésztől?

A motiváció a latin movere igéből származik, amely azt jelenti: mozogni.

Egyfajta emberi üzemanyagként szoktunk rá hivatkozni, miszerint ha van motiváció, az ember mozog.

Abraham Maslow-t is nagyon foglalkoztatta a téma, amelyet először 1943 július elsején publikált „A Theory of Human Motivation” című tanulmányában.

Elképzeléseit részletesebben 1954-ben, a “Motivation and Personality” című könyvében mutatta be

Érdekesség, hogy bár elmélete rendkívül népszerű (a kutatók között is) – kutatásokkal sosem igazolták.

A Maslow-piramist a legtöbben 5-lépcsősként ismerik, pedig 1986-ban másik két lépcsőt is hozzátett az eredeti modellhez.

Az eredeti modell így nézett ki:

Ehhez csatolta hozzá 1986-ban a kognitív szükségleteket (az elismerés fölé), illetve az esztétikai szükségleteket (a kognitív szükségletek fölé).

De pontosan mit is jelentenek ezek a lépcsők?

A fiziológiai szükségletektől az önmegvalósításig, lépésről-lépésre

1. szint: Fiziológiai szükségletek 

A legalapabb szinten helyezkednek el a fiziológiai szükségletek.

Ide tartozik minden, ami létfontosságú és belénk van kódolva:

• Légzés
• Evés
• Ivás
• Kiválasztás
• Szex
• Alvás.

Ezeket fontos kielégíteni, hiszen amíg ezek a szükségletek éreztetik hatásukat, addig nagyon nehezen tudunk a fentebbi lépcsőfokokra koncentrálni.

2. szint: Biztonság

Ha az alap fiziológiai szükségletek rendben vannak, akkor jön a 2. szinten a biztonság iránti vágy.

Mik tartoznak ide?

• Személyes biztonság
• Anyagi biztonság
• Egészség
• Biztonsági háló balesetek, betegségek ellen.

Ide tartozik tehát a saját ház és otthon, a pénzügyi vésztartalékok – de az is, hogy az állam és az igazságszolgáltatás megvédjen a bűnözéstől, a kizsákmányolástól és az átverésektől.

Tehát a biztonság bár alapvetően pszichológiai szükséglet, fontos anyagi megnyilvánulásai is vannak.

3. szint: Szociális szükségletek 

Ha biztonságban érezzük magunkat testileg és szellemileg is, akkor léphetünk a harmadik szintre, ami a szociális igények kielégítésére irányul.

Ide tartozik a közösségi élet, az identitás – vagyis a valahová tartozás, mint például: 

• Barátság
• Család
• Közösség
• Intimitás.

Szükségünk van a szeretetre, tehát hogy szeressünk valakit, és minket is szeressenek.

Hiányában először magányossá válhatunk, aztán ez szorongássá alakul, legrosszabb esetben pedig akár a klinikai depressziót is elérheti. A szociális szükségletek után elérhetjük azt a szintet, ami az elismerésre irányul.

4. szint: Elismerés

Maslow szerint két típusa van az önbecsülési szükségleteknek: 

• Alacsonyabb
• Magasabb. 

Az alacsonyabb kategóriába tartozik a mások elismerésének vágya, tehát a hírnév, státusz, presztízs, figyelem. 

Magasabb szinten van az önbecsülés, kompetencia, önbizalom, függetlenség – és a szabadság. 

Ha megvonjuk magunktól ezeket az igényeket, vagy úgy érezzük, hogy nem kapjuk meg másoktól, akkor kisebbrendűségi érzést, gyengeséget és tehetetlenséget fogunk érezni.

A régi modellben a következő lépésben érnénk el a legmagasabb szintre, az önmegvalósításra.

A teljesség miatt azonban érdemes a 2 új kategóriát is megvizsgálni.

5. szint: Kognitív szükséglet

Ez alatt azt értjük, hogy:

1, megértjük a minket körülvevő világot és a minket érő napi szintű ingereket

2, megismerjük, mi az ami érdekel minket

3, tudást szerzünk a minket érdeklő témákról

4, egyre mélyebben megismerjük a felszín mögött rejlő igazságokat.

Tehát ez lényegében a tanulás szükséglete, a folyamatos tudásszerzés motivációja.

Itt már látható, hogy a korábbi anyagias vagy érzelmi vágyak helyett egy új, növekedés-alapú szükséglet hierarchia kerül előtérbe.

6. szint: Esztétikai szükségletek

A szépség, a rend és a harmónia szükséglete.

Ide tartoznak azon igények, amelyek egy rendezett, harmonikus környezetre vágynak, hogy körbe vegyük magunkat szépséggel, szimmetriával.

Ha ezt elértük, csak akkor jöhet a szükségletek hierarchiájának csúcsa.

7. szint: Önmegvalósítás

Ez a legmagasabb rendű szükséglet, amely nem hiába van a piramis csúcsán, hiszen csak azokban az emberekben alakul ki, akik minden korábbi szükségletüket kielégítik.

Az önmegvalósítás a bennünk rejlő legmagasabb potenciál elérését jelenti, a lehetőségek maximális kihasználását – tehát valami magunknál sokkal nagyobbat alkotni, a szenvedélyünknek élni.

Ez a szükséglet bár univerzális, mégis emberenként és egyénenként változik: egyeseknek ez a vadvízi evezést jelenti, mások mindig meg akartak tanulni festeni, van aki barista szeretne lenni a minél finomabb és élvezetesebb kávé kifejlesztéséért/elkészítéséért – de az emberi jogok védelme vagy a Hold, Mars meghódítása is abszolút ebbe a kategóriába esik.

Ezek a célok teljesen testre szabottak, a lényeg, hogy egy régen megálmodott vágyat akarunk általa megvalósítani. Mindenki érzi ezt, de csak nagyon kevesen tudnak valóban eljutni idáig.

A pszichológiával foglalkozó szakembereket már nagyon régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy mi az oka annak, hogy egyes emberek eljutnak a Maslow-piramis csúcsára, míg más emberek az alapvető fiziológiai szükségleteik kielégítésével is bőven megelégednek.

A produktivitás, hatékonyság és csúcsteljesítmény témájáról ezernyi kutatást és értekezést lehet találni a szaklapokban, amelyek mind-mind a szükségletpiramis működését vizsgálják.

Ez lenne hát a teljes Maslow féle piramis – de még egy fontos dolgot érdemes kiemelni!

A szükségletpiramis napjainkban

Érdekesség, hogy Maslow maga soha nem ábrázolta piramisként a szükséglethierarchiáját!

A szakirodalomban még mindig tartja magát a jól ábrázolható piramis, de az alapjai már régóta inognak.

2010-ben például egy amerikai kutatócsoport teljesen új modellt dolgozott ki a szükségletek hierarchiájához – azonban ezt sem bizonyították kutatásokkal.

A leggyakoribb érvek Maslow piramisa ellen a híres emberi jogvédőket emeli ki –például Mahatma Gandhi-t–, akik képesek voltak maguktól minden fiziológiai szükségletet megvonni egy magasabb cél érdekében. Ilyen eset volt például a híres éhségsztrájk.

Ezzel megmutatta azt, hogy az egyes lépések nem feltétlenül épülnek egymásra, tehát elérhető a legmagasabb szint úgy is, hogy az alatta lévőket nem feltétlenül teljesítjük.