Brandbook Magazin 2017

Egy jól működő osztályterem

A gyakori tanulási problémák nemcsak a tanulók iskolai teljesítményét csökkentik, hanem a sorozatos kudarcélmény a tanulási motivációjuk csökkenéséhez is vezet. A motiválatlanság magatartászavart, akár súlyos viselkedési problémákat is okozhat. A szociális hátrányokból fakadó – az iskola által kezeletlen – konfliktusok sokszor tanulók közötti, illetve tanuló-tanár és tanár-szülő állandó feszültséget is generál.

A munka világa
Ez a röviden vázolt soktényezős helyzet összetett problémát szül, amelyre sikeresen csak a nehézségeket azok komplexitásában kezelő, innovatív pedagógiai válasz adható. Erre a válaszra azért is van égetően szükség, mert a motiválatlanság és alulteljesítés következtében az iskolákból sokszor idejekorán kikerülő fiatalok nem rendelkeznek a munkavállaláshoz megfelelő kompetenciákkal. A modern gazdasági környezetben a munkavállalóknak rugalmasnak, az új dolgok tanulására fogékonynak, a munkahelyváltásokra késznek, és kockázatvállalásra és kockázatkezelésre is alkalmasnak kell lenniük. Ezeknek a kompetenciáknak és készségeknek a kialakulása kellő fegyelmet, rugalmasságot, kíváncsiságot és képzelőerőt feltételez. A modern munkahely fontos kívánalma az is, hogy a különféle tudású, képességű, szociális és kulturális hátterű munkatársak képesek legyenek együtt dolgozni. Ehhez a munkavállalónak öntevékenynek, jó problémamegoldó képességűnek és határozottnak kell lennie; azaz olyan jellemzőkkel kell bírnia, amelyek alacsony tanulási motivációval és önértékelési zavarokkal rendelkező tanulóknak ritkán sajátja. Ez azért is sajnálatos, mert alapvetően az embereket a többi élőlénytől a tanulásra való hajlandóságuk és képességük különbözteti meg, az, hogy változtatási törekvéseiktől vezérelve az általuk tanultakat használni is tudják.

A kreatív gondolkodás
Ahhoz, hogy az egyének tanulni tudjanak, készségek, képességek, kompetenciák egész összefonódó sorát kell kifejleszteniük, elsajátítaniuk és alkalmazniuk. Ezek – a kíváncsiság, a rugalmasság-kitartás, fegyelem, képzelőerő és az együttműködés – a kreatív gondolkodás alappillérei is egyben. Ezen képességek, készségek együttes használata lehetővé teszi az egyén számára, hogy elemezze és megértse a világot, hogy új megoldásokat találjon a felmerülő komplex problémák kezelésére, hogy kitartóan legyűrje az akadályokat, hogy újra és újra elsajátítsa azokat a technikákat, amelyek által képes a saját közössége erőforrásait fejleszteni, kontrollálni és felhasználni. Ezeknek a képességeknek a birtokában lesz képes az önálló, felelősségteljes cselekvésre, és a saját, illetve közössége jövőjéről való önálló döntéshozatalra. Az a pedagógia, amely megengedi, hogy ezek a készségek, képességek, kompetenciák kifejlődhessenek a tanulókban, jelentősen eltér a legtöbb mai többségi iskola hagyományos pedagógiájától. Az instrukciókra épülő, főként frontális tanulásszervezést alkalmazó hagyományos pedagógia ugyanis épp a tanulók függőségi viszonyait erősíti, s aláássa az egyéni kockázat- és felelősségvállalását. Az ún. Kreatív Partnerség program egy olyan pedagógiai módszertant alkalmaz, amelyet az Egyesült Királyságban fejlesztettek ki, s amely fókuszában az osztálytermi kreativitásfejlesztés áll – tantervi és tantárgyi keretben. A program jelenleg az OECD CERI kreativitás és kritikai gondolkodás osztálytermi fejlesztését célzó kísérleti projektjének is a részese. 2016-ra a tanulói kreativitás fejlesztése és mérése azért került az OECD érdeklődésének homlokterébe, mert ez az a kompetencia, amelyet az egyik legfontosabbnak tart 2020-ra a Világgazdasági Fórum, és amelyet leginkább hiányolnak a frissen felvett munkaerő esetében a mai munkáltatók. A Kreatív Partnerség program építve a kreativitás öt alapelemére (kíváncsiság, képzelőerő, kitartás, fegyelem és együttműködés) lehetővé teszi, hogy a pedagógusok és a tanulók extraterhelése nélkül, tantervbe és a megadott időkeretbe építve, a szaktantárgyak tanóráiba (mint pl. matematika, fizika, történelem stb.) építve legyen biztosítva ezeknek a 21. századi kompetenciáknak a fejlődése/fejlesztése is. A Kreatív Partnerség középpontjában a kreatív szakemberek és iskolák közötti hosszú távú kapcsolat áll, ugyanis a program művészeket, művészhallgatókat von be a tanórai munkába, s teszi a művészt a pedagógus tervező, megvalósító és kritikai visszajelzést nyújtó állandó partnerévé. A tanórai munkában résztvevő művész heti rendszerességgel van jelen, s egy egész tanévben dolgozik együtt a kiválasztott osztállyal, tanárral. A partnerség újszerű és hatékony, hiszen a különféle (művészeti) területekről érkező szakemberek segítségével a diákok más típusú tudást és képességeket sajátítanak el. A művészek újszerű elvárásokat fogalmaznak meg, ami egyértelműen kihívást jelent a diákok számára. De nemcsak a gyerekek tanulnak és zökkennek ki a napi rutinból az ilyen típusú tanulási folyamat során, hanem az iskolák is. A Kreatív Partnerség egy olyan pedagógiai megközelítést dolgozott ki – „jól működő osztályterem” elnevezéssel –, amely a tanárokat osztálytermi munkájuk átalakítására bátorítja. Ennek lényege, hogy a a tanulást valós élethelyzetekhez kötik, a tanulók saját élményei, megfigyelései és kérdései a tanulási folyamatban központi helyet foglalnak el. A tanulás-tanítás átalakításához művészeti, kreatív alkotási folyamatokat vesznek alapul, ezeket csatornázzák be a tanórai és az iskolai életbe, illetve a szaktárgyi tanításhoz fűződő módszertani technikákat a művészeti gyakorlatból származtatják. Az osztályteremben és az iskolai terekben tanulókkal dolgozva a művész művész marad, a pedagógus pedig pedagógus. A program nem művészeti nevelést kínál, a program ugyanis arra készíti fel a művészeket, hogy úgy dolgozzanak a tanárokkal és a tanulókkal, hogy fenntartható változást érjenek el a tanárok addigi tanítási gyakorlatában. Az eddigi tanórai tapasztalatok egyértelműen igazolják, hogy a tanuló „magasan teljesít” az olyan oktatási közegben, ahol maga is a tanulás alapvető forrása, s ahol a mobilitás, az érzelmek, a csapatmunka és a kockázat a tanulási folyamat szerves részét képezik. Az ilyen jellegű oktatásban a gyermek egész lényével tapasztalja meg a tanulás élményét. A tanulás tehát nem csupán mentális folyamat, hanem olyasvalami, ami az érzelmek, a csapatmunka és a kockázat a tanulási folyamat szerves részét képezik. Az ilyen jellegű oktatásban a gyermek egész lényével tapasztalja meg a tanulás élményét. A tanulás tehát nem csupán mentális folyamat, hanem olyasvalami, ami testüket, érzelmeiket, társas készségeiket is megmozgatja. Ez a fajta „magas teljesítmény” a gyermekben a jóllét érzését alakítja ki, amely pedig a sikeres tanuláshoz szükséges magabiztosság alapja. Ezért tapasztalták azt a kutatók, hogy a Kreatív Partnerség iskoláiban a tanulók jobban bevonhatók, jobb a magatartásuk és jobbak az eredményeik is. Ebben az oktatási modellben a gyerekek a mások által ismertetett tudás elsajátításától továbblépnek arra a szintre, ahol e tudást képesek magabiztosság alapja. Ezért tapasztalták azt a kutatók, hogy a Kreatív Partnerség iskoláiban a tanulók jobban bevonhatók, jobb a magatartásuk és jobbak az eredményeik is. Ebben az oktatási modellben a gyerekek a mások által ismertetett tudás elsajátításától továbblépnek arra a szintre, ahol e tudást képesek adott kereteken belül önállóan rendezni, majd eljutnak odáig, hogy számottevő segítség nélkül, saját gondolkodási folyamataikra támaszkodva saját egyéni gondolkodási kereteket tudnak létrehozni vagy a meglévő kereteket átrendezni. A program tapasztalata szerint akkor hozható létre jól működő rendszer, ha a tanulók fizikailag, szociálisan, érzelmileg és intellektuálisan is lefoglaltak. Ez a fajta bevonódás magabiztossággal, az énkép és az önbizalom pozitív megerősödésével, valamint magasabb tanulói teljesítménnyel jár. Ezt segíti elő az ún. „jól működő osztályterem” kialakítása, amely megbontja a hagyományos kereteket, és interaktív teret hoz létre: egy olyan teret, melyben nemcsak a pedagógus, de a tanuló szerepe is megváltozik. A program célja tehát az, hogy az iskolai élet szereplőiből magas fokú elköteleződést kiváltva, kreatív gyakorlatok által és a kreatív képességek fejlesztése révén a tantervi követelmények magas fokú elsajátítását és használatát tegye lehetővé.

Kreatív Partnerség: Az angliai program 2002-ben indult, amelyet azóta számos országban alkalmaznak, jelenleg Litvániában, Norvégiában, Németországban, Csehországban, Romániában, Walesben, Skóciában, Hollandiában, Pakisztánban, Thaiföldön és Ausztráliában. Magyarországon a 2013/14-es tanévben a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt., az angliai Creativity, Culture and Education alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara együttműködésében kísérleti jelleggel indult el a program a pécsi Budai-városkapu Általános Iskola hét tagintézményében. A program azóta is sikeresen működik, egyre több oktatási intézmény – mint például a Pécsi Tudományegyetem gyakorló iskoláinak – és helyszín bevonásával.

Szerző:

Németh Szilvia, oktatáskutató, szociológus, a T-Tudok Tudásmenedzsment es Oktatáskutató Központ ügyvezetője, a Kreatív Partnerség Magyarország program vezetője.

Megosztom!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.